Négy százalékkal nőtt a magyar gazdaság

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 III. negyedévében 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent. 2022 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. 

Az ipar teljesítménye 9,6 ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé a nyári súlyos aszály következtében 39,3százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. 

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,6 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás (11,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (10,6 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humán-egészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9százalékkal, az oktatásé 2,8százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2022. III. negyedévi, 4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, az ipar 1,7, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (0,9 százalékponttal), valamint a szállítás, raktározás (0,7 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,8 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a féltartós termékeké 7, a szolgáltatásoké és a tartós termékeké 5,7, a nem tartósaké 1,9százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5százalékkal  kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt.