Nőies Audi?

Miközben a női vezetők száma, ha lassan, de mégiscsak emelkedik a gazdaságban, az autóiparra még inkább a férfidominancia jellemző. Zakariás Fruzsina ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy miközben büszke arra, hogy a Porsche Hungaria 32 éves történetének első női márkaigazgatója, megítélése szerint hiába tartja magát a sztereotípia, hogy az autóipar nem a nőknek való, valójában ez már régóta nincs így.
 

– magyarázza.
Úgy érzi, számára kifejezetten előnyt jelent, hogy nőként és az iparágból kívülről érkezve lett márkaigazgató.
„Mondják a kollégáim, hogy másképp látok dolgokat, másokat kérdezek, mint amit korábban megszoktak. Ebben szerepe van annak, hogy nőként másként tekintek egy autóra, másfajta funkciókat és teljesítményt tartok fontosnak, mint a férfiak. De fakadhat abból is, hogy mivel én nem az autóiparból jöttem, így valószínűleg sokkal inkább fogyasztói, ügyfélorientált szemmel tekintek a működésünkre és az értékesítésünkre is” – fejti ki a márkaigazgató, aki a BÁV Zrt. vezérigazgatói posztja után a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik leányvállalata, a Visit Hungary vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be. 
Szavai szerint ahhoz, hogy több iparágban is sikeres legyen, mindig a hatékony csapatmunka volt a legfontosabb.
„Természetesen a munkában elért sikerekhez elengedhetetlen a legjobb szakemberek kiválasztása és a csapat hatékony együttműködése. De az eredményességhez ez önmagában kevés, mert a hátországra, a családra legalább akkora szükség van. Minden ott kezdődik, hogy van egy olyan férjem, aki mindenben támogat, és még a gyerekeim is partnerek voltak a karrierépítésben. A három gyermekünk közül ketten már felnőttek, de ők is egész pici koruktól kezdve megértették, később talán becsülték is azt, hogy milyen fontos a munka a mi családunkban. A csapatmunkából kivették a részüket a nagyszülők is, akik mindig ott voltak mögöttünk. Ez a családi háttér különösen egy nő esetén alapvetően fontos a sikeres karrierhez. És akkor még nem beszéltünk a kollégákról, a felettesekről. Az én karrierem például azért nem tört meg 2001-ben, az első gyerekem születésekor, mert az akkori főnököm lehetővé tette, hogy vezetőként otthonról, home office-ban, részmunkaidőben dolgozzak, pedig akkor még sokan nem is hallottak erről a foglalkoztatási formáról” – tette hozzá. 

 – elemez a márkavezető, aki úgy látja, karrierjének különféle állomásai között a látszat ellenére van olyan közös pont, ami összeköti ezeket a területeket.

„Mindhárom ágazatban olyan helyen dolgoztam, ahol a prémiumtermékek vannak a fókuszban. A BÁV-nál a műkereskedelmi üzletágban nagy értékű festményekkel és ékszerekkel foglalkoznak. A turizmus is hasonló terület, hiszen az utazás is egy prémiumhobbi. A célcsoportok tehát erős átfedésben lehetnek, én pedig hiszem, hogy a tapasztalataim segítenek elérni és kibővíteni a potenciális Audi-célcsoportot, megértve és kielégítve az igényeiket. Még akkor is, ha nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a Covid-járvány idején kezdtem el dolgozni az Audinál, és a pandémia, valamint az ahhoz köthető a csiphiány a járműipart erősen sújtotta. Így, bár óriási a verseny a három német prémiummárka között, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az idén 5 százalékot sikerült növekednünk ebben a szegmensben.”
 

„Egyértelmű, hogy a piac szereplői és az emberek számára érzelmi pluszt jelent, hogy a három német prémium-autógyártó közül az Audi volt a legelső Magyarországon: jövőre lesz 30 éves a győri üzem, amely a világ legnagyobb motorgyára. A hazai gazdasági életben olyannyira jelentős a vállalatcsoport szerepe, hogy 

 Kimondani is elképesztő: tizenkétezer kollégát foglalkoztat a márka Győrben, ahol már az elektromos autózás kihívásaira is felkészültek.
Olyannyira, hogy az elektromobilitás terén az Audi szélsebesen előzi a szabályozást, hiszen a brand világossá tette, hogy 2026 után már nem fejleszt új belsőégésű motort, 2032-től pedig csak elektromos kocsikat helyez forgalomba. A márka elkötelezettségét már a mostani e-modelljeink is jelzik: a teljesen elektromos sportautónk, az Audi RS e-tron GT a nemzetközi porond szinte minden szakmai díját elvitte. Azt pedig hadd tegyem büszkén hozzá: 

Visszatérve az elektromobilitáshoz, fontos megemlíteni azt is, hogy az Audi 2026-ban beszáll a Forma–1-be, ami egyre inkább a hibridtechnológiára épít. Ez számunkra azért is fontos, mert a Forma–1-re úgy tekinthetünk, mint a mobilitás laboratóriumára: a csúcstermékek, autóipari csúcstechnológiák versengésére. Öröm volt számunkra, hogy a Forma–1 új szabályozása abba az irányba tereli a versenysorozatot, amerre mi is tartunk, így a márkánk elérkezettnek érezte az időt arra, hogy bekapcsolódjon.” 
A hétköznapi autózás kapcsán Zakariás Fruzsina azt mondja, az Audihoz érkezve kötelességének érezte, hogy személyesen is megtapasztalja, milyen az elektromos autózás. A kellemes élmények után pedig már meggyőződéssel vallja, hogy a villanyautózásnak van jövője.
 

 Én is elektromos modellt vezetek, és nagyon kíváncsi voltam az új technológiára, meg arra is, mennyiben valósak, jogosak a hatótávfélelmek ezeknél az autóknál. Az enyémnek 350 kilométer a hivatalos hatótávja, és azt tényleg tudja, bár a töltések beiktatása miatt valóban tervezést igényel az e-autózás. De ez nem ördöngösség, csak hozzáállás kérdése: az ember egy vidéki útnál az applikációban megnézi, hogy hol fog tölteni, ez mennyi időt vesz igénybe és hogyan tudja ehhez optimalizálni a napi programját. Nem véletlen, hogy Audi nemzetközi szlogenje is az, hogy a jövő hozzáállás kérdése” – fejti ki, megtoldva azzal, hogy a márka legendás Quattro technológiája a belső égésű korszak után is megmarad: az összkerekes meghajtás bekerült az elektromos Audi-modellekbe is, így hordozva az új korszakban az elmúlt évtizedek hagyományait.