késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Béréhséggel indul az év, reálbér-növekedéssel folytatódhat
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán publikált gyorstájékoztatója szerint 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 ezer forint volt. Ezzel kapcsolatban Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Világgazdaságnak elmondta: októberben a bruttó átlagkereset 18,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz a keresetek dinamikus emelkedése folytatódott, sőt, tovább fokozódott, hiszen az előző hónapokban a növekedés mértéke rendre 15,3, 16,5, illetve 17,5 százalék volt, azaz sok helyen a munkavállalók rendkívüli béremelésben részesültek az adatok alapján, némileg kompenzálva a magas inflációt.
Fotó: Betsie van der Meer
Reálbér-növekedés a második fél évben
Kedvező hír, hogy az egyes ágazatok béremelkedésében nem volt érdemi eltérés, csupán a humán egészségügyi, szociális ellátás, illetve az egyéb szolgáltatás ágazatok bérnövekedése haladja meg az átlagot jelentős mértékben, míg az oktatás, valamint a művészet, szórakoztatás ágazatoké kismértékben elmarad attól. A reálkeresetek azonban októberben az erőteljes keresetemelkedések ellenére is 2,2 százalékkal csökkentek a 21,1 százalékos infláció miatt.
Ellenben az év első tíz hónapját nézve a reálkereset még átlagosan 4,3 százalékkal nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban kedvező teljesítmény, hiszen más országokban ezen időszakban a reálbérek csökkenése volt jellemző, tekintettel az alacsonyabb év eleji bérfejlesztésekre.
A reálbérek éves alapú mérséklődése várakozásunk szerint még a következő időszakban is fennmarad, hiszen az idei évet várhatóan 25-30 százalékos inflációval indítjuk, míg az év egészét 17-18 százalékos infláció jellemezheti, miközben a bérek emelkedése 15-16 százalék körül lehet átlagosan. Ez utóbbi szempontjából a januári kereseti statisztika lesz majd igazán mérvadó.
Így a reálbérek változása az idei év második felében kerülhet ismét a pozitív tartományba, vagyis a 2022 második felében megtört hosszú reálbér-emelkedési ciklus az infláció enyhülésével 2023 második felében indulhat újra.
A béremelkedéseket az idei évben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, a magas infláció és a munkaerőhiány hajthatja.
Friss makrogazdasági előrejelzései szerint a Pénzügyminisztérium mérsékelt reálbér-növekedésre számít idén, majd felgyorsult bővülésre a következő években.
PM: lassul idén a növekedés, az átlaginfláció még nemKözzétette makrogazdasági prognózisait 2023-ra és a következő évekre a Pénzügyminisztérium, és ahogy várható volt, nehéz évre számít, de utána újra fellendülés következhet. |
A reálbérek tavaly Európa-szerte csökkentek, és számos országban idén további romlásra számítanak, sőt az Európai Központi Bank feje kifejezetten kérte is, hogy tegyenek féket a bérekre az euróövezetben, mert ár-bér spirálba csúszhat Európa.
Nyers újévi figyelmeztetés Frankfurtból: le kell állítani az európai béreketChristine Lagarde attól tart, hogy az európai bérek gyors ütemű emelkedése fokozza az inflációt. Az Európai Központi Bank elnöke szerint az eurózónában meg kell állítani a fizetések növekedését, különben nem lehet gátat szabni a pénzromlásnak. |
Megemelt inflációs várakozás
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint idén az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, de 2023 első felében 20 százalék feletti szinteket is elérhet. Ez befolyásolja majd a vállalati bértárgyalásokat, hisz a munkavállalók minden bizonnyal az inflációs folyamatok kompenzálására törekednek majd a tárgyalásokon.
A munkaerőpiac azonban nagyon feszes marad idén is, emiatt várhatóan nem lesznek elbocsátások, leépítések az országban, és nagyobb vállalati csődökre sem kell számítani.
A nominális bérek, pont a magas infláció miatt, vélhetően 20 százalék körül emelkednek, a reálbérek ennek hatására csupán nulla és 2 százalék körül nőhetnek. A béreknél szélesebb kategóriát jelentő reáljövedelmek – szintén a magas pénzromlási ráta hatására – átkerülnek a negatív tartományba – húzta alá a Raiffeisen vezető elemzője. Hozzáfűzte:
a kockázatok az infláció esetében inkább felfelé, a bérek vonatkozásában lefelé mutatnak.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői a jegybank legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 2023 egészére 15–19,5 százalékos inflációt várnak. Véleményük szerint nemzetgazdasági szinten idén a bruttó átlagkeresetek – a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra nézve – 9,8–10,8 százalékkal emelkedhetnek. Az MNB elemzői csapatának becslése szerint ugyanakkor a lakosság reáljövedelme szerényen, 0,6–1,6 százalékkal mérséklődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.