Debreceni gigaakkugyár: eljutott a kínaiakhoz a botrány híre, és döntöttek

Ugyan a kínai akkumulátorgyártó óriás, a CATL képviselői rácsodálkoztak a botrányos debreceni közmeghallgatásokra, ez nem befolyásolja a döntésüket a gyárépítésről – értesült a Világgazdaság iparági forrásokból.

Ez az álláspont azért lényeges, mert a fejlesztés – amely Magyarország legnagyobb zöldmezős projektje – nemzetgazdasági szempontból is hangsúlyos. A hazai gazdasági eredmények, 

• így például a 4,7 milliós foglalkoztatotti kör, 
• a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, 
• a 2021-es 7,1, a 2022-es első három negyedévi 6,1, illetve a 2023 egészére a recessziós környezet ellenére remélt 1,5 százalékos GDP-növekedés, 
• a nyugdíjak visszaépítése, 
• vagy a családi támogatások rendszere

Ezért is különösek az elmúlt napok eseményei, főleg úgy, hogy a magyarországi akkumulátorgyár-építésekhez hasonló fejlesztéseket Európában üdvözlik. A helyzet magában hordozza azt a kockázatot, hogy ezek a beruházások legközelebb nem itthon, hanem máshol valósulnak meg. Az LMP például a CATL projektjéről országos népszavazást kezdeményezett. 

Érdemes megjegyezni, hogy a zöldpárt már indított helyi népszavazást, de akkor az aláírásgyűjtő íveket sem vették fel. Ebből kiindulva az országos voksolás megszervezése mögött nem látszik tényleges erő. Ezzel összefüggésben érdekes az is, hogy miközben a szakértői álláspontok szerint az akkumulátorgyárak hosszú távon segítik a környezet védelmét, éppen a zöldpártok a leghangosabb ellenzői.

A CATL képviselőit azért is lephették meg a feszült hangulatú, helyenként erőszakos lakossági fórumok, mert a kínai óriáscégnek nem ez az első európai fejlesztése. Németországban, Türingia tartományban 2022 decemberétől termel egy CATL-üzem, amely technológiailag azonos a Debrecenbe tervezettel, méretét tekintve azonban kisebb. Németországban viszont sem környezetvédelmi, sem politikai aggályok nem merültek fel a fejlesztésről. A tartományvezetés 2022 áprilisában adta ki az engedélyeket az akkumulátorcellák gyártására. Ehhez fontos adalék, hogy Türingiában baloldali, zöld-szocialista kormányzat van hatalmon: a szükséges engedélyeket Anja Siegesmund környezetvédelmi és energiaügyi miniszter (Zöldek) és Wolfgang Tiefensee gazdasági miniszter (SPD) írta alá. Ezen az eseményen hangsúlyozták, hogy az akkumulátorgyártás és az e-mobilitás már most sikeres, a CATL üzeme pedig az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában, amelyet előszeretettel titulálnak zöld-akkumulátorgyárnak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a tartományi vezetés külön büszke volt arra, hogy a hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak azért, hogy gyors eredményt érjenek el a CATL-gyár engedélyezési folyamatában.

Ahogy lapunk korábban megírta a CATL terveiről, Magyarország történetének eddigi legnagyobb ipari fejlesztése 7,3 milliárd euróból, mintegy 3000 milliárd forintból valósulna meg, és összesen 9000 új munkahelyet hozna létre. A 2025-től induló termelés során a gyártási kapacitás 100 gigawattóra lesz, ami évi 10 milliárd dollárnak, mintegy 3680 milliárd forint felel meg.

Amikor kiderült, hogy a CATL Magyarországot választja, a beruházást elbukó Szlovákia korábbi kormányfője, Igor Matovic úgy reagált, hogy Magyarország elszáguld Szlovákia mellett. Tény, hogy Magyarország az autóipari elektromos forradalom élvonalába repült az elmúlt években: a CATL, az SK Innovation, a Samsung és a szintén debreceni Semcorp kapacitásaival Németország után a magyar gazdaság gyárthatja a legtöbb akkumulátort Európában. Ráadásul ezzel egy globálisan is különös együttállás jött létre Magyarországon, amely a nyugati járműgyártók és a keleti akkumulátorgyártók találkozási pontjává vált. Ennek a valódi jelentősége a következő évtizedekben válik majd igazán érzékelhetővé.