Itt az inflációs fordulat: csökkenhetnek a lakossági energiaárak és az élelmiszer-drágulás mértéke

Az infláció elleni gyógyszert a magyar kormány beadta – félreérthetetlen jelét adta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos interjújában annak, amire két nappal korábban utalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szintén egy interjúban, miszerint januárban 25 százalékon tetőzhet az infláció Magyarországon, onnan pedig a következő hónapokban fokozatosan lassulhat.

A 26 éve nem látott drágulás, ha nem is tűnik el azonnal, ám végre itt van az a fordulat, amire az energiaárak szeptemberben megkezdődött csökkenése óta tűkön ülve várták a kormány és a jegybank szakemberei, és legfőképpen a hazai lakosság, amely számára egyre elviselhetetlenebb mértéket öltött a döbbenetes mértékű élelmiszerár-emelkedés. Rögös út vezetett idáig, a 18 százalékos kamatok, árstopok, és megannyi intézkedés hatása beérni látszik, amihez persze kellett az is, hogy az energiaárak végre normalizálódjanak.

Ha késve is, de itt van a fordulat – erősítette meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki rámutatott: időbe telik, míg megjelennek a fogyasztói árakban a csökkenő nyersanyag, illetve energiaárak, amelyek a nyár vége óta megfigyelhetőek, de ezidáig hazánkban nem éreztették hatásukat. A folyamatot ugyanis a szakember szerint hátráltatta a rezsicsökkentés átalakítása, a benzinárstop kivezetése, illetve a forint árfolyamának gyengülése, a régiós országokkal szemben mindez magyarázatot ad arra, hogy miért tolódott ki pár hónappal a hazai inflációs fordulat. Viszont a hazai fizetőeszköz október óta tartó erősödése egyúttal azt is jelenti, hogy most megtámogatja a drágulás lassulását,

Ha van jó hír a magyar gazdaság számára, akkor ez bizton állítható, hogy az, mivel a tavalyi rekord gázárak okolhatók szinte minden problémánkért, kezdve az inflációs hatástól a folyó fizetési mérleg hiányán át a forint leértékelődéséig. Nem véletlenül fogalmazott úgy egy kormányzati tisztségviselő egy háttérbeszélgetésen az augusztusi események után:

A mostani 0ľ cikkünk írásakor 54 eurós – árszint mellett érdemben felmerülhet, hogy a kormány esetleg csökkentse a lakossági energiaárakat, ami mondani sem kell, hogy az infláció letörésének egy hatékony eszköze lenne.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, január több szempontból bizonytalan, egyrészt nem lehet tudni, hogy a benzinársapka decemberi kivezetése, valamint az ilyenkor megszokott átárazások milyen hatást gyakorolnak a havi inflációs mutatóra. Ahogy az is kérdés, a fogyasztói kosár szerkezete hogyan változik, a statisztikai hivatal rendszerint év elején frissíti a reprezentánsok körét és vele együtt módosítja a termékek súlyozását. Mindenesetre a forint erősödése, illetve az ipari termelői árak dinamikájának lassulása is a drágulás fékeződését jelzik.

– fogalmazott Németh Dávid. Várakozása szerint a januári 25 százalék után februárban 1-2 tizedponttal mérséklődhet a pénzromlás mértéke, majd márciusban már egy picit jobban, de az első fél évben még mindig 20 százalék fölött maradhat. Júliustól pedig egyre több bázishatás fog kiesni, végül

Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy extrém helyzetből jövünk vissza, ezért sokkal érdekesebb kérdés, hogy tartósan milyen ütemre lehet számítani. Szerinte a munkaerőhiányból fakadó bérnyomás és a kereskedelmi háborúk egyaránt azt vetítik előre, hogy a korábbi 2-3 százalék helyett sokkal inkább 4-5 százalékos tartományban ragadhat be középtávon is az infláció.