Elemzés a döntés után: a Standard & Poor’s leminősítése ellenére stabil a magyar gazdaság helyzete

A világjárvány után a háborús konfliktus ismét kényszerpályára állította a magyar gazdaságot, ami 2023-ban ugyan lassulást hoz, és ha a nehézségek egyik pillanatról a másikra nem is tűnnek el, de így is minden adott ahhoz, hogy elkerüljük a recessziót – erre elemzők szerint is jó esély mutatkozik. Végigvettük a magyar gazdaság fundamentumait, amelyek nem feltétlenül igazolják az S&P hitelminősítő ítéletét.

Fenntartható növekedés

A tavalyi 4,5-5 százalékos növekedés után idén másfél százalékos GDP-bővüléssel számol a kabinet, amivel nagyságrendileg 2 százalékpontos növekedési többletünk lehet a friss előrejelzések szerint recesszióba kerülő eurózónához képest (az átlagos piaci várakozás 0,1 százalékos csökkenést jelez). A legtöbb elemző egyetért abban, hogy jövőre gyakorlatilag kilőhet a magyar gazdaság, és ismét a 4–5 százalék közötti tartományban lehet a GDP-bővülés, amivel folytatódhat hazánk felzárkózása a legfejlettebb tagországokhoz.

Stabil munkaerőpiac – csúcson a foglalkoztatottság, rekordalacsony a munkanélküliség

Magyarországon a foglalkoztatottság hetedik hónapja 4,7 millió fölött van , miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton volt: 2022-ben átlagosan mindössze 238 168-at ért el. Érdemes visszaemlékezni, 2010-ben még közel 600 ezren kerestek munkát, ráadásul a munkanélküliség 2022-ben 3,6 százalék volt, ami továbbra is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (6 százalék, 2022. november).

Helyreállhat idén az energiapiaci egyensúly, csökkenhet az infláció

Az áremelkedés mértékét döntően hazánkon kívül álló, globális faktorok határozzák meg, mint a háború közelsége vagy az évtizedek óta nem látott aszály. Az elmúlt napok kormányzati megszólalásai is alátámasztják azokat a várakozásokat, amelyek szerint februártól már csökken az infláció (először a márcusi adatokban jelenhet meg), ami decemberre a szakértői becslések szerint is egy számjegyű lehet. Az infláció lassulását támogatja az energiaárak és az áruszállítási költségek csökkenése mellett a forint elmúlt időszakban mutatott teljesítménye.

Export- és beruházásvezérelt gazdaságpolitika

Magyarország gazdasága 2010 és 2022 között beruházás- és exportvezéreltté vált, így 2022-ben hazánk exportja megközelítőleg 55 400 milliárd forintot érhetett el. Az áruexportja reálértéken nézve is az évtized legmagasabbja volt, a reálérték 86 százalékkal, az export volumene 36 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között. 

A bruttó állóeszköz-felhalmozás is jelentősen, 125 százalékkal nőtt reálértéken 12 év alatt, jelenlegi, 18,4 ezermilliárd forintos állománya GDP-arányosan közel 28 százalék a 2010-es 20 százalékkal szemben. A 2023-ra a beruházások összértéke elérheti a 20 ezermilliárd forintot.

Folytatódhat a költségvetési hiány és az államadósság csökkenése

A tervek szerint 2023-ban 3,9 százalékos lehet a költségvetés hiánya, miközben több európai országban, például a németeknél, a franciáknál vagy a lengyeleknél, nő a deficit. A német államháztartási hiány 2023-ban 4 százalékos lesz, jóval magasabb a vártnál, de Franciaországban vagy éppen Romániában is 5 százalék fölé kerülhet.

(Az államadósság gyors leépüléséről itt írtunk korábban.) Ezzel szemben a legfrissebb piaci várakozások szerint 2022 egészére az eurózónában az átlagos államadósság 94,3 százalék lehet, míg az Európai Unió átlaga 86,9 százalék. A legmagasabb államadóssággal Görögország (174 százalék), Olaszország (146,5 százalék), Portugália (115,2 százalék), Spanyolország (114,8 százalék), Franciaország (112,2 százalék) és Belgium (105,1 százalék) rendelkezhet. A 2023-as előrejelzés sem mutat sok jót, az eurózóna átlaga egy százalékponttal, 93,2 százalékra, míg az EU-átlag 86,9-ről 85,0 százalékra csökkenhet.

Többletes lenne a külkereskedelmi mérlegünk, ha nincs a cserearányromlás

A külkereskedelmi termékegyenleg romlása főként a megemelkedett energiaárak következménye. 2022-ben történelmi magasságba lőttek ki az energiaárak, a tőzsdei gázárak átlagosan háromszor, a villamosenergia-árak közel két és félszer voltak magasabbak, mint 2021-ben Magyarországon. Az energiaimportunk értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére 10 százalékra is ugorhat, mivel Magyarország 10 milliárd euróval többet fizetett az energiáért (a korábbi 6,8 milliárd helyett 16,5 milliárdot).

A jegybank decemberi jelentése szerint a külkereskedelmi termékegyenlegünk többletes lehetne: ha az energiaárak 2022-ben is a 2021-es szinteken maradtak volna, akkor 2022-ben a külkereskedelmi termékegyenlegünk GDP-arányosan 1,2 százalékos szufficittel zárt volna (a várható 5 százalékos hiány helyett).

Történelmi rekordon a tartalékok

Nemrégiben sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ, amellyel összesen 4,25 milliárd dollárt vont be, ez a jelenlegi árfolyamon 1584 milliárd forint, ráadásul háromszoros volt a kereslet a magyar devizakötvények iránt, ami kifejezetten erős piaci bizalomra utal.

Ehhez hozzátartozik, hogy soha ilyen magas devizatartalékkal még nem rendelkezett hazánk: január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 ezermilliárd forintot (41 770 milliárd forint). Emellett a dollár alapvetően ősz óta folyamatosan gyengül az euróval szemben, ami szintén javítja az Európai Unió és Magyarország gazdasági és pénzügyi pozícióját.