Úgy emelnek árat a kereskedők, mintha nem lenne holnap – de miért most akarnak nyerészkedni?
Teljesen nyomonkövethetetlenné vált Magyarországon a vállalatok árazási gyakorlata, hiába csökkennek hónapok óta az energiaárak és stabilizálódott a forint árfolyama, ebből szinte semmit nem éreznek a hazai fogyasztók, továbbra is hétről hétre emelkednek az árak. A forint október óta 10 százalékkal erősödött, miközben az olaj és a gáz ellenértéke is meredeken esett, tehát az importált inflációnak egyre kevésbé kellene éreztetnie a hatását. A decemberi pénzromlás a benzinárstop kivezetése miatt meg fog ugrani, az viszont már kevésbé érthető, hogy miért a korábbi árrés duplájával dolgoznak azóta is a hazai üzemanyag-kereskedők, akik az egyik héten az energiaárakkal, a másikon már a 27 százalékos áfával magyarázzák a régióban legmagasabb árakat, ami miatt a határ mentén élőknek már megéri átjárni a szomszédos országokba tankolni.
Nem állítható, hogy Magyarországon általánosságban indokolná az inflációt, de egy új jelenség is felütötte a fejét, ami igencsak más megvilágításba helyezi az eddigi áremeléseket, ez pedig a profit húzta pénzromlás, azaz a vállalatok jóval a költségnövekedés felett emelnek árakat.
A jegybank szakemberei a decemberi inflációs jelentésükben hívták fel a figyelmet rá, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban már megfigyelhető a jelenség: a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatan is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak.
Teljesen kiszámíthatatlanná vált az árazási környezet – állapította meg Török Zoltán, a Raiffiesen Bank vezető elemzője, aki szerint a vállalatok a mostani helyzetben, amikor nem 2-3 százalékos az infláció, hanem 20-25, megpróbálnak előre felkészülni és bebiztosítani egy magasabb bevételt arra az esetre, ha a költségeik a vártnál is nagyobb mértékben emelkednének. Szerinte ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nőttek ilyen mértékben a profitráták.
Nem tapasztalja a jegybank által bemutatott jelenséget a kiskereskedelem területén Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kereskedők mindig a beszerzési árak alapján változtatnak az ellenértékeken, tehát ha nem növelik az árakat a beszállítók, akkor a kereskedők sem teszik. Szerinte a kiskereskedelemben annyira erős a piaci verseny, hogy nem tudnak túlemelni, mert abban az esetben kiárazódnak és a vásárlók nem hozzájuk mennek majd.
Ahhoz, hogy a kereskedő versenyképes maradjon, a fogyasztói árait nem emelheti a költségeinél nagyobb mértékben
– húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy a kereskedők egyedül a fogyasztói árakkal tudnak versenyezni. Azt azonban elismerte, hogy alapvetően más az árazási gyakorlat a hazai és a külföldi tulajdonú diszkontcégeknél, ahol sokkal kisebb a személyi jellegű ráfordítások aránya, nem beszélve arról, hogy jóval hatékonyabban is tudnak működni. Neubauer Katalin várakozása szerint előreláthatólag egy-két hónapon belül, akár már február végén tetőzhet az infláció, ugyanakkor Török Zoltán úgy véli, az átárazások téren radikális változást csak az egy számjegyű infláció hozhatja el az év végén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.