Magyar euró: a kulcsminiszter elárulta, mikor reális a bevezetése
Akkor jöhet el reálisan az euró bevezetésének ideje, amikor elérjük vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát – erről is beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését hosszú távon kell vizsgálni.
Szerinte tagadhatatlan, hogy a válságkezelésben valóban lenne kedvező hatása az eurónak, de a kormány nem emiatt ódzkodik tőle, hanem mert
az önálló monetáris és felügyeleti politika segítheti a gazdaság felzárkóztatását.
Aki szerint be kellene lépni az euróövezetbe, az alapvetően arra gondol, hogy így könnyebb lenne kezelni a válságokat. Ebben van igazság, de az euróval akkor is együtt kell élni, amikor nincsenek krízisek, innentől pedig ez már versenyképességi kérdés.
Ferihegyi reptér visszavásárlása
A Budapest Airport visszavásárlásának kérdéséről azt mondta, hogy a reptér nemzetstratégiai kérdés, ezért óriási hiba, de talán bűn is, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi kézbe játszotta át. Ezt helyre kell hozni, ki kell javítani. „Azt a feladatot kaptam, hogy én tárgyaljak a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem oszthatok meg. Legfeljebb annyit árulhatok el, hogy a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat” – fogalmazott.
Magyar élelmiszeripar
Nagy Márton arról is beszélt, hogy minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látja. A kabinet célja a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől a kereskedelemig.
Minden termékszegmensben legyen legalább egy-két vagy akár több exportképes vállalkozás.
Új exportpiacokra kell betörni, folyamatosan pozíciókat szerezni, fejleszteni a termelői kapacitásokat és a megfelelő tőkeerő elérése után kifektetni. Ezeket a törekvéseinket jelentősen támogatják mind a nemzeti, mind az uniós források, azonban az nem vitás, hogy sebességváltásra van szükség. Ezért is emelte meg a kormány a maximális, 80 százalékos szintre az uniós agrárpolitikához kapcsolódó nemzeti kiegészítést a mezőgazdaság mellett az élelmiszeripar esetén is. Emellett célzott beruházásfinanszírozási csomagokat dolgoznak ki az élelmiszeripar részére.
Baross Gábor Hitelprogram
A Baross Gábor Hitelprogram (BGH) az egyik legfontosabb lépés afelé, hogy az idén a magyar gazdaság elérje a 1,5 százalékos GDP-növekedést és fennmaradjon a teljes foglalkoztatottság. Hitelezés nélkül nincs növekedés. A program 700 milliárd forintos kerete a február 1-jei indulás után egy hónappal szinte teljesen kimerült. A forgóeszközhöz kapcsolódó kölcsönigények benyújtását ezért fel kellett függeszteni a hét elején, a beruházási hitelek esetén pedig nagyon kevés szabad keret maradt. Több mint ezer vállalat jelentkezett a programra 13 bankon keresztül. Eközben kidolgozták és a kormány már elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogram részleteit (BGT) is. A 600 milliárd forintos projektnek három lába lesz: ingatlan- és értékpapíralapokba való bevásárlás, a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés és új alapok indítása. A részletekről a következő napokban adnak tájékoztatást.
Forintárfolyam
A gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy az energiaárak csökkenése miatt stabilizálódik a forint árfolyama is. Szerinte ha az energiaárak nem estek volna vissza, bármekkora is az alapkamat, feltehetően az árfolyam nem stabilizálódik. Az energia ugyanis a kulcs, a gyökere a problémának. A jegybanki kamatpolitika is fontos, de nem döntő ebben a kérdésben.
A szankciós infláció ellen más felfogással, unortodox eszközökkel kell küzdeni.
„Csak reménykedem abban, hogy az MNB mihamarabb elkezdi a kamatok csökkentését, és nem a túlzott óvatosság győz” – jegyezte meg. Rámutatott, hogy a 18 százalékos nominális kamat és a mai, 5-7 százalékos reálkamatok rendkívül megterhelők a gazdaság számára.
Extraprofitadó
„Már bocsánat, azt mindenki tudja, hogy az ural és a brent típusú olaj között a különbség békeidőben 5 dollár volt, most pedig 40. A bankrendszerben ugyanez észlelhető, 18 százalék az effektív kamat, miközben a betéti kamatok általában 1-2 százalékon maradtak” – reagált annak kapcsán, hogy milyen határidővel szűnhet meg itthon az extraprofitadó. Ez a teher addig biztosan marad, amíg ezek a körülmények nem konszolidálódnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.