késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Elemzők: az év második felére már a reálbér is nőhet
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt 2023 januárjában . A bruttó átlagkereset 16,1, míg a nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, ám az infláció mintegy 10 százalékpontot vert mindkét mutatóra – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az elemzők pedig elmondták véleményüket az adatok kapcsán.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a medián kereset dinamikusabban, vagyis 18,9 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését emelték a vállalatok. Hozzátette, hogy a januári bérnövekedési dinamika gyakran meghatározza az egész évre vonatkozó átlagos bérnövekedési ütemet is. Azonban az idei év sajátosságai miatt ez inkább az előrejelzési sáv alján maradhat. Noha idén a bérek 16-17 százalékkal nőhetnek, az ING a vásárlóerő csökkenésével számol, hiszen átlagosan 18,5-19 százalékos inflációra számít.
A munkaerőpiac feszessége miatt azonban az év második felében a bérnövekedés már ismét magasabb lehet az inflációnál. Ráadásul ekkorra már a gazdaság is a kilábalás időszakában lehet, így a vállalatok ismét az árak növekedése mellett dönthetnek. Ezért Virovácz szerint
a nagy feladat a jegybank számára nem az infláció egy számjegyűre csökkentése, hanem 2024-ben a 3 százalékos inflációs cél megközelítése lehet.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint minimálisan lassulni látszik a tavalyi év vége felé tapasztalt, gyorsuló spirál a reálgazdasági környezet hanyatlásával és az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan. Ezzel a magyar gazdaság távolabb kerülhet az ár-bér spiráltól, ha nem lesznek ismét évközi emelések. A bérek így Horváth szerint 14,5 százalék körüli mértékben nőhetnek átlagosan idén, ám a munkaerőpiac feszessége miatt ez lehet magasabb is.
A növekvő bérköltségek és az energia- és alapanyagárak magas szintje azonban továbbra is vezethet áremelésekhez, ami még magasabb spirális bérkövetelésekhez vezethet, azonban a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása ezt fékezheti. Ráadásul
mivel több esetben az inputköltségeket meghaladó mértékű áremelés mellett döntöttek a vállalatok, a felhalmozódó profittömeg is fedezheti a béremeléseket.
Horváth arra is rámutat, hogy az inflációs várakozások tartósan magas szintű beragadása ellen a jegybankok világszerte egyre erőteljesebben lépnek fel, ami mind több veszélyt hordoz magában, mivel egyszerre több makrogazdasági kockázattal is szembe kell nézniük, és a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lenniük. A kockázatok között van az is, hogy a kamatemelések ellenére sem csökken a munkaerőpiaci kereslet, sem hazánkban, sem más fejlett gazdaságokban, ezért a bérinfláció megfékezéséhez elkerülhetetlenek lehetnek a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok is átmenetileg. Éves szinten az erőteljes infláció ellenére is csak 3 százalék alatti lehet a nettó reálbérek csökkenése, mivel
az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat az elemző szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.