A végső határidő előtti napra sikerült teljesíteni a 33,5 ezer tagú Horizont Magánnyugdíjpénztárnak a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, így 2023-ra fellélegezhet. Ez a kötelezettség szinte évről évre veszélyt jelent a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknak, minden évben izgulhatnak, hogy elég tag teljesíti-e a befizetését a végelszámolás elkerüléséhez – derült ki a Bank360.hu csütörtök délutáni közleményéből.
A Horizont Magánnyugdíjpénztárnak március végéig kellett teljesítenie a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt ahhoz, hogy a tagjai fellélegezhessenek. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis a magánnyugdíjpénztárak esetében végelszámolást kell indítania a Magyar Nemzeti Banknak, ha a tagdíjat fizető tagok aránya 70 százalék alá süllyed.
A négy magánnyugdíjpénztár közül a Horizont volt az az egyetlen, amelyiknél sürgősen aktivizálni kellett a tagokat, hogy fizessék be az egyébként csekély, évente mindössze 2400 forintos tagdíjat.
A díjfizetés ugyanis március 27-én még csak 66 százalékon állt.
A Horizont nehéz helyzetét tovább fokozta, hogy a hét végén a külsős szolgáltató partnerénél technikai hiba miatt nem működött a bankkártyás befizetés, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szokásosnál alacsonyabb szinten volt a hónap végéhez közeledve a tagdíjarány.
A veszélyre és ezzel együtt a befizetésre való felhívás megtette a hatását, a horizontos tagok összekapták magukat, és a végső határidő lejárta előtt egy nappal a nyugdíjpénztár bejelenthette az örömhírt, hogy elérték a 70 százalékos határt (délutánra 71 százalékot mutatott a számlálójuk a honlapjukon).
A Horizontnak 33,5 ezer tagja van, és 164,6 milliárd forintot kezel. Tavaly a tagság 78,2 százaléka fizette be a tagdíjat, 66,2 százalék pedig működési adományt is adott.
A további három, még működő magánnyugdíjpénztár közül a Budapest már korábban teljesítette az idei évre az elvárást. Az MKB és a Szövetség Magánnyugdíjpénztár általában havonta kéri a tagdíjat, az utóbbi intézmény hétfőn közölte, hogy márciusban is teljesült a 70 százalékos arány.
Ha a jegybank a túl alacsony tagdíjbefizetési arány miatt végelszámolást rendelne el valamelyik nyugdíjpénztárnál, akkor a tagok másik pénztárba átlépve őrizhetnék meg a megtakarításukat. Ha nem lépnének át, akkor az egyéni számlájukon lévő pénz az államhoz kerülne, ők pedig automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerülnének át, ugyanúgy, mint korábban azok, akik nem tartottak ki a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása idején a pénztáruk mellett.
A magánnyugdíjpénztári tagok idei befizetési késlekedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a pénztárak 2022-es, kiugróan gyenge hozamai miatt sokan halogatták a fizetést.
Térképen mutatjuk, a magyart is: Párizs ég, pedig Macron nem véletlenül akar nyugdíjkorhatár-emeléstAz elmúlt két hónapban Franciaországban széles körű tüntetések törtek ki a nyugdíjreform ellen . A francia nyugdíjrendszer régóta strukturális problémákkal küzd, a nyugdíjkorhatár európai viszonylatban rendkívül alacsony, s emiatt a finanszírozhatóság is veszélybe kerül. A módosítás kapcsán összeszedte az Oeconomus Gazdaságkutató, hogyan alakulnak Európa-szerte a nyugdíjba vonulási korhatárok. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.