Újabb nyugati országot előztünk meg az egyik legfontosabb európai listán
Az energiaválság sem törte meg a magyar gazdaság felzárkózási lendületét, sőt, egy helyet javított is tavalyi pozícióján az uniós országok versenyében, ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. Magyarország fejlettsége a vásárlőerő-paritáson mért egy főre jutó GDP arányában tavaly 2,5 százalékponttal javult, ezzel elérte az uniós átlag 77,5 százalékát, így a 2021-es 21.-ről a 20. helyre kerültünk a fejlettségi rangsorban.
Hazánk ezzel a közvetlenül Portugália és Románia előtt áll, tehát továbbra is előrébb vagyunk, mint keleti szomszédunk, ennél azonban nagyobb teljesítmény, hogy két olyan dél-európai tagállamot (Görögországot és Portugáliát) is leelőztünk az évek alatt, amelyek a 80-as években csatlakoztak az európai közösséghez. (Az Eurostat időközben adatrevíziót hajhatott végre, emiatt a 76 százalékos magyar szintet lejjebb húzta 75-re, így viszont nem 2021-ben, hanem tavaly sikerült megelőznünk Portugáliát). Lengyelország előttünk áll egy hellyel, és már ostromolja a 80 százalékos határt, amire nekünk is van esélyünk. Legalábbis azok alapján, hogy a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemzők szerint a magyar felzárkózás folyamatos volt az elmúlt évtizedben:
2010-hez képest 11,5 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, ami a visegrádi országok között a második leggyorsabb fejlődés volt, jövőre pedig jó eséllyel mi is megközelíthetjük a 80 százalékos szintet.
Gazdasági nehézségek ide vagy oda, de a felzárkózási ütem növelésére mindenképp szükség lesz, ha a kormány valóban komolyan gondolja azt, amiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei évadnyitóján. A tárcavezető célja, hogy 2030-ra hazánk elérje az uniós átlag 90 százalékát, amellyel reálisan az EU 15. legfejlettebb országa lehetnénk.
Jelenleg Szlovénia és Csehország található ezen a szinten, tehát nem kis teljesítmény lenne a magyar gazdaságtól egy ilyen fejlődési pálya leírása, amihez évente átlagosan legalább százalékpontot kellene hoznunk az uniós átlagon. Elemzők megerősítették, hogy elérhető a 85-90 százalékos fejlettség az évtized végére.
Ez viszont elképzelhetetlen lesz a régiók és a vidék fejlesztésére nélkül, nem véletlenül került a területfejlesztés a mostani kormányzati ciklus fókuszába. Ugyan egy friss uniós kutatás szerint a magyar NUTS 2 régiók felzárkózása is töretlen, még mindig nagyon nagy a távolság a főváros és a vidéki területi egységek között, amelynek a leküzdése azért is fontos, mivel az ország versenyképességét jelentősen javítaná, ha ez az eltérés mérséklődne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.