Válságálló biznisz – térképen Magyarország összes CT-je és MR-je
„Csak abban nem történt változás az elmúlt években, hogy az Eurostat listáján továbbra is az utolsók között vagyunk az egy főre jutó CT- és MR-berendezéseket illetően” – mondta a Világgazdaságnak Zöldi Péter egészségügyi szakértő, a radiologia.hu portálmenedzsere, aki szerint ezek az adatok azért sem mérvadók, mert amíg 2010-ben csak 73 CT- és 36 MR-gép volt hazánkban, addig mostanra az állomány jelentősen megváltozott: az előbbiből majdnem kétszer (141), utóbbiból pedig közel háromszor (102) annyi van Magyarországon, mint 13 éve. Ezekre a készülékekre elsősorban azért van szükség, hogy időben ki lehessen szűrni a súlyos betegségeket.
Fotó: Máté Krisztián / Ripost
A szakember megjegyezte, a képet az is torzíthatja, hogy hiába van egy létesítménynek több ilyen eszköze, ha állami finanszírozottként csak egy van feltüntetve belőlük, így az Eurostat adatbázisába is csupán az az egy kerül be.
Az uniós átlagról friss eredmény nincs, 2021-ben a következőképpen nézett ki:
- CT-ből 28,2,
- MR-ből 20 jutott egymillió emberre, miközben nálunk ez a szám jelenleg 14,8 és 10,6.
Itthon 103 aktív kórház van, ebből 63-ban van sürgősségi osztály, amelyik mindegyike el van látva CT-vel. Ezzel szemben az MR nem kötelező. A lényeg, hogy ezen berendezések mennyisége Magyarországon az igényeknek megfelelő, bár jól jönne minden intézményben még egy CT
– hangsúlyozta Zöldi, hozzátéve, hogy EU-s összevetésben két országot előzünk meg, Bulgáriát és Romániát.
Ami a gépparkunkat illeti, a CT-jeink átlagéletkora 7,8 év, az MR-jeink pedig hat és fél évesek, tehát erre tényleg nem lehet panasz, viszonylag modernek.
Zöldi Péter arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta az idén január 31-jéig átalányfinanszírozásos rendszer volt érvényben, amely alapján az állami egészségügyi szolgáltatóknak havi fix összegből kellett megoldaniuk a működtetést, február óta azonban visszatértek a teljesítményalapúhoz.
„Ha akut probléma áll fenn, azonnal elvégzik a páciensen a CT-vizsgálatot, míg daganatos megbetegedés esetén a diagnosztikára az elváltozás felfedezését követő hét napon belül kell sort keríteni” – hívta fel rá a figyelmet a portálmenedzser, aki azt is elmondta, hogy a hosszú várakozási idők jelentősen csökkenhetnek, hiszen az intézmények ismét az elvégzett ellátások után kapják meg a pénzüket.
A CT-t egyébként is egyedül szakorvos írhatja fel, a nem röntgensugárzás alapú MR-nél viszont nem ennyire szigorú a rendszer, ezért a derék- és ízületi problémákkal küszködők, a fejfájásra panaszkodók közül sokan egyből a magánpraxisokhoz fordulnak, amennyiben az állami egészségügyben nem érhető el hamar szakorvos vagy diagnosztikai vizsgálat.
Ők jellemzően a 35 ezer forintos szakorvosi konzultációs díj kifizetése után ugyanitt CT-re 25–100 ezer, MR-re pedig 45–90 ezer forint közötti összeget költenek el.
Leterheltek a magyar radiológusok, segít a mesterséges intelligenciaZöldi Péter szerint a radiológusok – akik a különböző képalkotó vizsgálatokat kielemzik – száma ez elmúlt években nem változott, továbbra is 1200–1300 közé tehető Magyarországon. A fiatalabb generáció manapság egyaránt ért a komputertomográfiához és a mágneses rezonanciához, míg az újonnan belépők egyenesen szakértői lehetnek ezeknek a területeknek. Ahogyan a berendezések, úgy a vizsgálatok száma is megnőtt az elmúlt években, így a radiológusok is egyre leterheltebbek, ezért egyre szélesebb körben válik elérhetővé több olyan, akár csak itthonra, akár külföldre is leletező orvosi hálózat, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálattól eltérő helyen legyen a leletezés – CT-nél, MR-nél akár azonnal is, de legkésőbb három munkanapon belül. A sztrókot elszenvedők esetén pedig ott van a mesterséges intelligencia (MI), amely a CT-vizsgálat után nemcsak a betegség típusát és súlyosságát állapítja meg, de az eredményről azonnal értesíti a régiós sztrókközpont ügyeletes orvosát is. |
„Nem mindig a legolcsóbb a legjobb megoldás. MR-ben például a másfél Tesla térerejű az elterjedt, ebből 90 van az országban, az ennél nagyobb térerejűeket általában ízületi és idegrendszeri problémák kezelésére használják” – húzta alá Zöldi.
A szakember egy CT-berendezés kezdőárát bruttó 120 millió forintra, az MR-ét 250 millióra, az életciklusukat pedig legalább 10 évre teszi, vagyis minden vizsgálat négy-öt ezer forint körüli értékcsökkenéssel jár.
Továbbá az sem elhanyagolható, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem tudják az áfát visszaigényelni, miközben az áraikat az MR-gép áramszükséglete alapján is képezik: egy ilyen eszköz havi öt-hét ezer kilowattórát fogyaszt (a mágnest mínusz 200 fok alá kell hűteni).
„Korábban 50 forint körüli kilowattóra-költséggel kalkuláltak, most már inkább 250-300 forinttal. Ha ezt felszorozzuk, akkor egy- és kétmillió forint közötti összeget kapunk – ennyibe kerül egy MR-berendezése áramszámlája havonta. Karbantartani sem olcsó ezeket, egy CT-t 12-13 millió, egy MR-t 20 millió forintért szervizelnek évente” – szögezte le.
Az utóbbi öt évben a munkaerőköltségek mellett az összes rezsikiadás is nőtt, és bár ez is jól mutatja, hogy rövid távon egyáltalán nem érdemes belevágni egy ilyen bizniszbe, évente mégis 10-12 zöldmezős diagnosztikai magánközpont nyílik a semmiből.
Ha egyszer valahovábeteszünk egy MR-t, akkor onnan az sok esetben, 10 év múlva, már csak hulladékként jön ki. Egy ilyen készülék áttelepítése ugyanis 50 millió forint. Mindent figyelembe véve ezen a piacon még nem láttam megbukni senkit, aki komolyan gondolta volna az üzletet
– közölte Zöldi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.