Kétszeresére nőtt a tüdőrák túlélési esélye – de még mindig sok a diagnosztizálatlan beteg

A tüdőrák miatti halálesetek 14 százaléka nem diagnosztizált tumoros megbetegedés következménye volt – állapította meg az MSD Pharma Hungary Kft. friss kutatásában.

A világ egyik vezető innovatív gyógyszercégének magyarországi leányvállalata a közelgő nemzeti rákellenes nap alkalmából mutatta be A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon című adatkutatásának eredményeit. 

Azt vizsgálták, hogy miből adódik Magyarországon a hivatalos tüdőrákos halálozási adatok körében az a markáns eltérés, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai között látszik. Mint kiderült, 

Az MSD a 2019-es magyarországi adatokat vizsgálta, amikor 8435 beteg hunyt el tüdőrákban, közülük 1203 elhunytról csak a boncoláskor derült ki, hogy tüdőrák volt a halál oka, őket nem találták meg a diagnosztizált és kezelt betegek körében A KSH mindeközben az összes tüdőrákos halálesetet összegzi és közli minden évben, míg a NEAK adatai a diagnosztizált és valamilyen kezelésben részesült elhunytak számát tükrözik.

Csak a KSH adatait nézve az látszik, hogy Magyarországon halnak meg lakosságarányosan a legtöbben tüdőrákban, de a másik adatsorban már csak a középmezőny tetején vagyunk, vagyis 

– szögezte le Polányi Zoltán, az MSD Pharma Hungary kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója. 

A betegek egy része – a 2019-es adatok szerint körülbelül a 14 százaléka – túl későn jut el az ellátórendszerbe.

A tüdőrák a vastagbélrákhoz hasonlóan olyan ráktípus, amely nem ad tüneteket, és lassan fejlődik ki. A vastagbélrákra már van szűrőprogram, okkal, tüdőrákra viszont még nincs, bár már vannak kezdeményezések kormányzati szinten is, ami nagyon fontos és indokolt lépés lenne.

– szögezték le a kutatást ismertetve.

A tüdőszűrés a tbc-t mutatja ki, a rákot nem. Nem az ellátórendszer hibája, ha későn kerül be a beteg, ha túl későn születik meg a diagnózis, ami a kezelés alapja. Megvizsgáltak minden olyan faktort, amelyet a tüdőrákban elhunyt, nem diagnosztizált betegek utolsó két évében a statisztikából kiolvashattak. Jellemezték a szociális háló, a családi állapot, a dohányzási szokások, az iskolai végzettség, az életkor szerint a betegcsoportokat, feltérképezve minden olyan faktort, amely megakadályozhatja, hogy a beteg eljusson a szűrővizsgálatra, kivizsgálásokra.

Kiderült, hogy 

A korai stádiumban felismert tüdőrák egyre nagyobb eséllyel gyógyítható, a 2011–2016 közötti adatokat a 2019-től napjainkig vizsgált betegekével összevetve megduplázódott, 14 százalékról 28 százalékra nőtt a túlélési ráta. Egyelőre a három éven túli adatasorokat tudják összevetni, mert 2019 óta még csak három évet látnak, de mindez máris jól mutatja, hogy milyen sokat fejlődött az orvostudomány, a kezelési módszerek. A magyarországi egészségügyi ellátórendszerbe kerülő tüdőrákosok pontosan olyan esélyeket kapnak a gyógyulásra, mint a bármely más európai országban kezeltek. 

Kiss Zoltán, az MSD kutatását végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense leszögezte, hogy egy rákos diagnózis mellbevágó, de fontos, hogy a betegek ne úgy vegyék, mintha az felérne egy halálos ítélettel. Sejthetően sokan azért sem akarnak vizsgálatokra menni, mert nem akarnak szembesülni egy esetleges tüdőrák-diagnózissal. 

Az MSD kutatás célja, hogy hozzájáruljon a megoldáshoz, és láttassa, mennyire fontos egy országos tüdőrák-szűrőprogram bevezetése a kockázati csoportok számára. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a háziorvos alacsony dózisú mellkas-CT-re küldhesse a tünetmentes, de magas rizikójú betegeit. A tüdőrákot ugyanis ezzel a szűréssel eredményesen, már korai stádiumban diagnosztizálni lehet, megsokszorozva a kiszűrt beteg túlélési esélyét.