Valaki megszelídítette a forintot, a lenyugodott árfolyam kulcsfontosságú lesz

Több mint egyéves csúcsánál csak alig valamivel gyengébb szinten stabilizálódott a forint euróval szembeni árfolyama a Magyar Nemzeti Bank jól előkészített keddi kamatcsökkentése után, és szerdán még mindig több mint 6 százalékkal erősebb volt, mint az év végén. Árfolyamának alakulásától függhet, hogy tankönyvi példaként kerül-e be a lépés a jegybankok históriájába, ahogy egy kétéves kamatemelési ciklus átmenetét a lazításba levezényelték Budapesten – mindenesetre a forint jelenlegi nyugalma jót ígér.

A jegybankok elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, ami a mostani világgazdasági helyzetben általában az infláció megfékezését jelenti. Az MNB úgy ítélte meg: a kamatfolyosó felső rátája jelentősen lejjebb szállítható anélkül, hogy az infláció jövendölt gyors csökkenését veszélyeztetné, bár a drágulás éves rátája 2023 első hónapjaiban eddig még alig tágított a 25 százalékos csúcstól.

Hitelesnek, illetve meglepőnek tartanak-e a piaci szereplők egy jegybanki kamatváltoztatást és a hozzá kapcsolt jövőképet, annak az azonnali mutatója a deviza árfolyama szokott lenni. 

már azóta, hogy a hatalmas monetáris politikai váltás kezdetét a jegybank alelnöke egy hete a Világgazdaságnak adott interjújában előre megpendítette. A nyilatkozat egyben annak a tesztje is volt, elfogadják-e a piacok a váltást – és a próba jól sikerült.

A forint jelentéktelen mértékben gyengült az interjút követően, majd azután is, hogy az MNB kedden bejelentette: 450 bázisponttal, 20,5 százalékra csökkenti a kamatfolyosó plafonját jelentő egynapos jegybanki hitel kamatát. A gyengülést mindkét esetben visszapattanás követte, és szerdán délelőtt 375,2-es szint környékén stabilizálódott az euróval szembeni árfolyam, három forinttal erősebben a napi mélypontnál, és csak néhány forinttal gyengébben az áprilisban elért több mint egyéves csúcsnál. A lengyel zloty ellenében is a csaknem egyéves csúcsa közelében maradt a forint.

Az nehezen megjósolható, hogy mikor követi az MNB-t a kamatlazítás elkezdésében a többi európai jegybank, mindenesetre Budapest áttörte a gátat, miképp két éve is, amikor elsőként kezdte el a kamatok emelését. 

a nyugat-európaiak azonban akkora fáziskésésben vannak, hogy náluk még javában folynak a kamatemelések, Stockholmban például pont szerdán hajtották végre a legutóbbit. 

Kulcsszerepe lesz a forint árfolyamának

Maga az MNB is óvatosságot ígért, amikor a következő lépcsőben összezárja a 18 százalékos egynapos betéti kamat és a 13 százalékos alapkamat közötti rést. Hogy ne csússzon homok a gépezetbe, ahhoz szerencse is kell – pontosabban az is, hogy ne a balszerencse működjék. Emlékezetes, hogy egy olyan váratlan, tőlünk teljesen független esemény, mint a márciusi amerikai bankpánik, hetekre rendesen meg tudja kavarni a piacokat, a forint árfolyamát is beleértve.

A forint kurzusának pedig az elemzők szerint kulcsszerepe lehet abban, milyen ütemben haladhat előre az MNB, ahogy a forint nyugodt tempójának abban is nagy szerepe volt, hogy egyáltalán megkezdődhetett a kamatok csökkenése.   

A Bank of America régiós stratégája, Mai Doan értékelése szerint a magyar fizetési mérleg javulása – amelyet az energiaárak visszavonulása tett lehetővé – egyértelműen a forint malmára hajtja a vizet, de óvatos monetáris politika és a visszatartott uniós pénzek megszerzése nélkül a magyar árfolyam kiszolgáltatott marad a nemzetközi hangulat változásainak.

– írta a közgazdász. Hozzátette: az MNB számára kiváló időzítéssel érkezett Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentése arról, hogy technikai megegyezést ért el az igazságügyi reformcsomagról Brüsszellel. 

Az elemző szerint ha a forint a 370–375-ös sávban marad az euróval szemben, 100 bázispontos csökkentések következhetnek a 18 százalékos egynapos betéti kamatban, szeptemberre süllyedhet a 13 százalékos alapkamat szintjére, majd 50 bázispontra lassulhatnak a lépésközök a kamatcsökkentésben. 

Laza volt-e a lazítás?

Mai Doan a keddi kamatcsökkentés egy érdekes vonására is rávilágít, amelyől kitetszik, hogy kár lett volna halogatni a kamatok normalizálását megkezdő lépést.

Szerinte a hitelkamat csökkentésének nem az a hatása, amit elsőre gondolhatnánk: hogy a kisebb hitelköltség több pénzt pumpálna rendszerbe, az inflációcsökkentési szándék ellen dolgozva. Ezzel szemben a magas hitelkamat következménye az lehetett, hogy a bankok több készpénzt tartottak, nehogy drága hitelhez kelljen folyamodniuk szükséghelyzetben. A kamat leszállításával pedig az történhet, hogy hajlandóbbak lehetnek lekötni a pénzt a jegybanknál hosszabb időre, például az alapkamattal azonos rátán fizető egy hónapos betétbe vagy akár az egynapos betéti kamattal megegyező rátájú tartalékba.

Ez napi szinten nem több, hanem kevesebb likviditást jelenthet a rendszerben. A forint ellen pedig – hiába kilátás a kamatok csökkentése – még biztosan jó ideig igen drága lesz spekulálni.