Idén is a tavaszi parlamenti ülésszak alatt fogadhatja el a jövői évi költségvetést az Országgyűlés: bár az év elején még úgy tűnt, hogy a kormány komolyan mérlegeli, hogy idén kivételt tegyen a bizonytalan gazdasági környezet miatt, végül nem változtatott az eddigi szokásán.
Orbán Viktor miniszterelnök az általa tartott kormányinfón beszélt arról, érdemes fontolóra venni, hogy változtassanak az eddigi gyakorlaton, de ugyanezt pedzegette Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságában, amikor ellenzéki képviselők kérdésére „validnak” nevezte azt a felvetést, hogy célszerű-e a nyári elfogadás.
Banai azzal érvelt, hogy a gazdasági élet szereplői számára kifejezetten előnyös, ha tisztában vannak azzal, hogy az állam milyen beruházásokat indít, vagy hogy milyen adókra számíthatnak.
Korábban a szaktárca arra hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére, hogy a kormány a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget tartja szem előtt azzal, hogy a nyári szünetet megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetési javaslatot, ezzel ugyanis csaknem féléves felkészülési időt biztosítanak mindenkinek a költségvetési keretek és a kormányzati prioritások megismerésére.
Ugyanakkor nem véletlenül merült fel, hogy visszatérjen a kabinet a 2014-ig alkalmazott szokásához. Eredetileg a 2023-as költségvetést 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánnyal tervezte, ám már a nyári elfogadáskor látható volt, hogy olyan mértékben romlottak el a makrogazdasági feltételek, hogy ezek teljesítése gyakorlatilag lehetetlen. A 1,5 százalékos növekedés és a 15 százalékos mellett némileg nagyobb hiány már inkább teljesíthetőnek tűnik, de azért itt is vannak bőven kockázatok (áprilisban már az éves terv 80 százaléka összejött, és a gazdaság sem muzsikált valami fényesen.)
Az, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik a nyári elfogadáshoz, arra utalhat, hogy nagyobb kilengésekre a külső feltételekben, mint amilyeneket tavaly láttunk, vélhetően nem számít.
A költségvetés sarokszámairól egyelőre annyit lehet tudni, hogy jövőre valósággal kilő a gazdaság, az államadósság a 2018-as szintre, a 66,7 százalékára csökken, és öt év után ismét 3 százalék alatt lehet a költségvetés hiánya, ami az egyik legalacsonyabb lehet a visegrádi országok között. Az infláció már nehezebb kérdés, de az éves átlagban várt 6 százalékos fogyasztói áremelkedés legalább a térségi országokkal kvázi azonos lehet. A büdzsé elfogadásának menetrendje úgy néz ki, hogy május 18-án a Költségvetési Tanács megkapja a törvényjavaslatot, amelynek véleményezésére tíz napja lesz. Ha a jóváhagyását adja, akkor az Országgyűlés elé május 30-án kerülhet, a végszavazásra július 7-én, az ülésszak végén kerülhet sor.
