BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kiszámíthatóságot erősítené a kormány a költségvetés nyári elfogadásával

A gazdasági élet szereplői számára kifejezetten előnyös, ha tisztában vannak azzal, hogy az állam milyen beruházásokat indít, vagy hogy milyen adókra számíthatnak, ezzel érvelt korábban a Pénzügyminisztérium államtitkára a költségvetés nyári elfogadása mellett.

Idén is a tavaszi parlamenti ülésszak alatt fogadhatja el a jövői évi költségvetést az Országgyűlés: bár az év elején még úgy tűnt, hogy a kormány komolyan mérlegeli, hogy idén kivételt tegyen a bizonytalan gazdasági környezet miatt, végül nem változtatott az eddigi szokásán.

KÖVÉR László; GULYÁS Gergely; ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Orbán Viktor miniszterelnök az általa tartott kormányinfón beszélt arról, érdemes fontolóra venni, hogy változtassanak az eddigi gyakorlaton, de ugyanezt pedzegette Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságában, amikor ellenzéki képviselők kérdésére „validnak” nevezte azt a felvetést, hogy célszerű-e a nyári elfogadás.

Banai azzal érvelt, hogy a gazdasági élet szereplői számára kifejezetten előnyös, ha tisztában vannak azzal, hogy az állam milyen beruházásokat indít, vagy hogy milyen adókra számíthatnak.

Korábban a szaktárca arra hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére, hogy a kormány a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget tartja szem előtt azzal, hogy a nyári szünetet megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetési javaslatot, ezzel ugyanis csaknem féléves felkészülési időt biztosítanak mindenkinek a költségvetési keretek és a kormányzati prioritások megismerésére.

Ugyanakkor nem véletlenül merült fel, hogy visszatérjen a kabinet a 2014-ig alkalmazott szokásához. Eredetileg a 2023-as költségvetést 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánnyal tervezte, ám már a nyári elfogadáskor látható volt, hogy olyan mértékben romlottak el a makrogazdasági feltételek, hogy ezek teljesítése gyakorlatilag lehetetlen. A 1,5 százalékos növekedés és a 15 százalékos infláció mellett némileg nagyobb hiány már inkább teljesíthetőnek tűnik, de azért itt is vannak bőven kockázatok (áprilisban már az éves terv 80 százaléka összejött, és a gazdaság sem muzsikált valami fényesen.)

Az, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik a nyári elfogadáshoz, arra utalhat, hogy nagyobb kilengésekre a külső feltételekben, mint amilyeneket tavaly láttunk, vélhetően nem számít.

A költségvetés sarokszámairól egyelőre annyit lehet tudni, hogy jövőre valósággal kilő a gazdaság, az államadósság a 2018-as szintre, a GDP 66,7 százalékára csökken, és öt év után ismét 3 százalék alatt lehet a költségvetés hiánya, ami az egyik legalacsonyabb lehet a visegrádi országok között. Az infláció már nehezebb kérdés, de az éves átlagban várt 6 százalékos fogyasztói áremelkedés legalább a térségi országokkal kvázi azonos lehet. A büdzsé elfogadásának menetrendje úgy néz ki, hogy május 18-án a Költségvetési Tanács megkapja a törvényjavaslatot, amelynek véleményezésére tíz napja lesz. Ha a jóváhagyását adja, akkor az Országgyűlés elé május 30-án kerülhet, a végszavazásra július 7-én, az ülésszak végén kerülhet sor.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.