BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erősen visszafogják költéseiket a magyarok

Az EY kutatása szerint a válaszadók 82 százaléka gondolja át, mire költ és mennyit. Ennek az az üzenete, hogy minden társadalmi csoportot érint az árak jelentős növekedése.

A nemzetközi vásárlói szokások kutatása mentén az EY az idén megcsinálta a Magyarországra vonatkozó részt is, amely reprezentatív kutatás alapján öt társadalmi rétegre bontva kérdezte meg a fogyasztókat a költési szokásaikról. 

 

A kutatás fő üzenete, hogy 5-ből négy fogyasztó tudatosan figyel a kiadásaira, és csak egy teheti meg, hogy ugyanannyit, vagy többet költsön.

 

Ezt egy kicsit pontosabban fogalmazza meg egy a kutatáshoz kapcsolódó fontos kérdés, amely szerint ki tud, vagy ki nem tud többet költeni a rendelkezésre álló szabad jövedelméből. 

Erre a kérdésre 63 százalék mondta azt, hogy már nem tud többet költeni és csak 27 százalék azt, hogy vannak még rendelkezésre álló anyagi forrásai 

– mondta Palincsár László, az EY szenior igazgatója, a kutatás vezetője. A válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy igyekszik csökkenteni a kiadásait és körülbelül ugyanennyien az energiafelhasználásuk terén is tudatosabban próbálnak gazdálkodni.

20230320 Debrecen

Riport a piacon a tojás, sonka és kalács árakról Húsvét közeledtével.

Fotó: Kiss Annamarie KA
Hajdú-Bihari Napló
20230320 DebrecenRiport a piacon a tojás, sonka és kalács árakról Húsvét közeledtével.Fotó:  KAHajdú-Bihari Napló
Fotó: Kiss Annamarie / Mediaworks

A válaszokból az is kiderült, hogy fontosabb lett az ár a vásárlások döntéseiben, ennek megfelelően jelentősen csökkent a fogyasztók márkahűsége. A többség gondolkodás nélkül cserélné le a kedvenc brandjét, ha más gyártó vagy kereskedő jobb ajánlatot tesz egy másik termékre. Ugyancsak fontos, hogy a válaszadók 25 százaléka nem cseréli le a kedvenc márkáját olcsóbbra vagy akciósra, de kisebb vásárlási intenzitással vásárolja. Vagyis ha eddig egy héten kétszer vett belőle, most csak egyszer tervezi. 

A válaszadók 7 százaléka leszakadó félben van, csak az olcsó termékeket keresi, és ellenpólusként mindössze 4 százalék mondta, hogy ugyanazt a vásárlási szintet tartja, mint korábban, nem érdeklik az árváltozások.

A EY rákérdezett arra is, milyen áru- vagy szolgáltatási főcsoportokból kikerülő termékekből fogyasztanak többet/ugyanannyit vagy kevesebbet. (Nem volt, aki azt mondta volna, hogy bármiből is többet.) A megkérdezettek szerint gyógyszernél, internet- és kábelszolgáltatásnál, élelmiszernél, fűtésnél és okostelefonnál ugyanannyit költ, de egészségügyi szolgáltatásból, PC/laptopból, cipőből, ruházatból, piperetermékekből kevesebbet vásárol, utazásra és szabadidős tevékenységre nem szán annyit, mint korábban. Ez némi magyarázatra szorul, hiszen a KSH adatai szerint az élelmiszernél és a gáznál szignifikáns csökkenés mutatkozik a fogyasztóknál. Palincsár László a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kérdésre adott válaszok érzés alapján történtek, és értéket vesznek alapul. Vagyis a fűtésnél a fogyasztó érzése az, hogy ugyanannyit, vagy picit többet fizet több fokkal kevesebb melegért, de úgy érzékeli, hogy ugyanannyit vásárol belőle.

 

Ugyanez az élelmiszernél is, bár a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján nagyon szűk az a réteg, amely ne fogná vissza az élelmiszer-vásárlását, ami alapján természetes, hogy nem vásárolhat mindenki ugyanannyit.

Fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy a megkérdezettek közül csak 1-2 százalékot érdekelnek a hagyományos, vagy új terméket bemutató reklámok, a fogyasztási döntéseiket nem azok alapján hozzák meg, de az árkommunikációs hirdetések továbbra is fontos szerepet töltenek be.

Az EY a kutatási adatokra támaszkodva igyekezett támpontot nyújtani a kereskedelmi és termelő vállalkozásoknak a jelenlegi piaci környezethez való igazodásban. A legfontosabb az, hogy a recesszió nem tart örökké, az infláció is elmúlik, így a cégeknek rövid és középtávon kell kezelniük az átalakult fogyasztási szokásokból eredő problémákat.

Első körben a cégeknek a saját core businessükre kell ügyelniük, vagyis a fő tevékenységi körüket kell védeniük a konkurensektől, mert ilyen helyzetekben nagyon könnyen visz el ügyfeleket, vásárlókat a konkurencia.

Másodsorban azon kell gondolkodniuk, hogy milyen extra- vagy többletértéket tudnak a termékhez vagy szolgáltatáshoz passzítani, amely növeli a vásárlói élményt, de nem hat kedvezőtlenül a profitabilitásra. 

A fogyasztói lojalitás erősítése minden tekintetben fontos, most különösen, hiszen a márkahűség szertefoszlani látszik. 

Különösen érdemes a kereskedelemben az árstopok esetleges kivezetésére ügyelni, vagy már előtte felkészülni, ugyanis a kutatási adatok szerint az intézkedés végével az érintett termékekből hónapokig nem lehet majd eladni egy grammot sem, tehát a kereskedőnek a termékkosarukba újakat kell behozniuk.

Az EY a kutatás során igazodott a többi piackutató medián jövedelmi adataihoz, így a magas jövedelmet nettó 350 ezer forintnál húzták meg.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.