késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Erősen visszafogják költéseiket a magyarok
A nemzetközi vásárlói szokások kutatása mentén az EY az idén megcsinálta a Magyarországra vonatkozó részt is, amely reprezentatív kutatás alapján öt társadalmi rétegre bontva kérdezte meg a fogyasztókat a költési szokásaikról.
A kutatás fő üzenete, hogy 5-ből négy fogyasztó tudatosan figyel a kiadásaira, és csak egy teheti meg, hogy ugyanannyit, vagy többet költsön.
Ezt egy kicsit pontosabban fogalmazza meg egy a kutatáshoz kapcsolódó fontos kérdés, amely szerint ki tud, vagy ki nem tud többet költeni a rendelkezésre álló szabad jövedelméből.
Erre a kérdésre 63 százalék mondta azt, hogy már nem tud többet költeni és csak 27 százalék azt, hogy vannak még rendelkezésre álló anyagi forrásai
– mondta Palincsár László, az EY szenior igazgatója, a kutatás vezetője. A válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy igyekszik csökkenteni a kiadásait és körülbelül ugyanennyien az energiafelhasználásuk terén is tudatosabban próbálnak gazdálkodni.
A válaszokból az is kiderült, hogy fontosabb lett az ár a vásárlások döntéseiben, ennek megfelelően jelentősen csökkent a fogyasztók márkahűsége. A többség gondolkodás nélkül cserélné le a kedvenc brandjét, ha más gyártó vagy kereskedő jobb ajánlatot tesz egy másik termékre. Ugyancsak fontos, hogy a válaszadók 25 százaléka nem cseréli le a kedvenc márkáját olcsóbbra vagy akciósra, de kisebb vásárlási intenzitással vásárolja. Vagyis ha eddig egy héten kétszer vett belőle, most csak egyszer tervezi.
A válaszadók 7 százaléka leszakadó félben van, csak az olcsó termékeket keresi, és ellenpólusként mindössze 4 százalék mondta, hogy ugyanazt a vásárlási szintet tartja, mint korábban, nem érdeklik az árváltozások.
A EY rákérdezett arra is, milyen áru- vagy szolgáltatási főcsoportokból kikerülő termékekből fogyasztanak többet/ugyanannyit vagy kevesebbet. (Nem volt, aki azt mondta volna, hogy bármiből is többet.) A megkérdezettek szerint gyógyszernél, internet- és kábelszolgáltatásnál, élelmiszernél, fűtésnél és okostelefonnál ugyanannyit költ, de egészségügyi szolgáltatásból, PC/laptopból, cipőből, ruházatból, piperetermékekből kevesebbet vásárol, utazásra és szabadidős tevékenységre nem szán annyit, mint korábban. Ez némi magyarázatra szorul, hiszen a KSH adatai szerint az élelmiszernél és a gáznál szignifikáns csökkenés mutatkozik a fogyasztóknál. Palincsár László a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kérdésre adott válaszok érzés alapján történtek, és értéket vesznek alapul. Vagyis a fűtésnél a fogyasztó érzése az, hogy ugyanannyit, vagy picit többet fizet több fokkal kevesebb melegért, de úgy érzékeli, hogy ugyanannyit vásárol belőle.
Ugyanez az élelmiszernél is, bár a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján nagyon szűk az a réteg, amely ne fogná vissza az élelmiszer-vásárlását, ami alapján természetes, hogy nem vásárolhat mindenki ugyanannyit.
Fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy a megkérdezettek közül csak 1-2 százalékot érdekelnek a hagyományos, vagy új terméket bemutató reklámok, a fogyasztási döntéseiket nem azok alapján hozzák meg, de az árkommunikációs hirdetések továbbra is fontos szerepet töltenek be.
Az EY a kutatási adatokra támaszkodva igyekezett támpontot nyújtani a kereskedelmi és termelő vállalkozásoknak a jelenlegi piaci környezethez való igazodásban. A legfontosabb az, hogy a recesszió nem tart örökké, az infláció is elmúlik, így a cégeknek rövid és középtávon kell kezelniük az átalakult fogyasztási szokásokból eredő problémákat.
Első körben a cégeknek a saját core businessükre kell ügyelniük, vagyis a fő tevékenységi körüket kell védeniük a konkurensektől, mert ilyen helyzetekben nagyon könnyen visz el ügyfeleket, vásárlókat a konkurencia.
Másodsorban azon kell gondolkodniuk, hogy milyen extra- vagy többletértéket tudnak a termékhez vagy szolgáltatáshoz passzítani, amely növeli a vásárlói élményt, de nem hat kedvezőtlenül a profitabilitásra.
A fogyasztói lojalitás erősítése minden tekintetben fontos, most különösen, hiszen a márkahűség szertefoszlani látszik.
Különösen érdemes a kereskedelemben az árstopok esetleges kivezetésére ügyelni, vagy már előtte felkészülni, ugyanis a kutatási adatok szerint az intézkedés végével az érintett termékekből hónapokig nem lehet majd eladni egy grammot sem, tehát a kereskedőnek a termékkosarukba újakat kell behozniuk.
| Az EY a kutatás során igazodott a többi piackutató medián jövedelmi adataihoz, így a magas jövedelmet nettó 350 ezer forintnál húzták meg. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.