Fatalistán nézünk a nyugdíjas évek elé: korábban kellene kezdeni az öngondoskodást
Jelentős változásokat hozott a Covid, majd a közeli háború és a magas infláció az öngondoskodás és a kockázati biztosítások terén is – derült ki az Allianz Hungária sajtótájékoztatóján.
Mindenekelőtt fontos, hogy a Covid-járvány kezdetén vizionált pánik elmaradt, azaz nem nőtt meg az életbiztosítások visszavásárlási aránya, a kockázati biztosítások iránti kereslet viszont jelentősen nőtt, eges termékeknél két számjegyű emelkedést látni
– jellemezte a helyzetet a Világgazdaság kérdésére Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési területének divízióvezetője.
Az elmúlt három év mély nyomokat hagyott az ügyfelek gondolkodásában a kockázatkezelés és az öngondoskodás terén is. A növekvő öngondoskodási hajlandóságnak a pénzügyi feltételek azonban kerete szabnak, az Allianz hazai felmérése szerint a válaszadók mintegy 80 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb bevételből gazdálkodik, mint az elmúlt két-három évben, miközben a létfenntartás lényegesen drágább lett.
Beszédes adat, hogy elsősorban a nők és a kétezres években született fiatalok jeleztek az átlagosnál nagyobb jövedelemcsökkenést.
Közép-Európában a magyarok tudnak a legkevésbé félretenni, a régióban mások valamivel jobban állnak ezen a téren, de a vállalat szakértői úgy látják, a pénzügyi tudatosság terén minden olyan országban lenne hova fejlődni, ahol a biztosítótársaság jelen van. Az Allianz ezért Start making Cents – Az öngondoskodó címmel kampányt indított figyelemfelhívási céllal, hogy akár havi egy-kétezer forintból is lehet némi fedezetet képezni az esetleges vészhelyzetek kezelésére.
A Covid idején felborult az a rendszer, amelyben az emberek korábban hittek és éltek, miután hirtelen kiesett a kezükből saját életük irányítása, mert a dolgok csak úgy megtörténtek, felerősödött a szorongás – osztotta meg tapasztalatait Almási Kitti klinikai szakpszichológus az öngondoskodásról tartott sajtóbeszélgetésen.
A magyarok több mint 50 százaléka pénzügyileg tudatosnak tartja magát, 70 százalékuknak van vésztartaléka
egy hazai, nem reprezentatív Allianz-kutatás szerint. Többségük azonban kockázatkerülő, csak 10 százalékuk állította azt magáról, hogy kockázatvállaló típus, ők zömében fiatalok és többségében férfiak – ismertette a kutatási számokat Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítási igazgatóságának vezetője.
A lakosság egyharmadának van nagyjából egyhavi, további egyharmadának kéthavi és 20 százalékának háromhavi vagy több megtakarítása Vámos Levente tájékoztatása szerint. Ez – tette hozzá – azt jelenti, hogy
a nagy többség nincs felkészülve a váratlan események hatékony kezelésére.
A korosztályi különbségek is nagyok, az idősebbek úgy gondolkoznak, hogy az állam megoldja a problémákat, gondoskodik róla. Ellentmondás, hogy
miközben a többség tudja, hogy nem lesz elegendő a jelenlegi szintű életvitele fenntartásához a majdani nyugdíja, még nem általános, hogy mielőbb elkezdjen megtakarítani rá.
Már huszonéves korban érdemes akár kis összegeket elhelyezni nyugdíj-megtakarításként.
A magyar férfiak magabiztosabbak pénzügyek terén, mint a nőkA magyar lakosság mintegy 50 százaléka tudatosnak tartja magát, ha a pénzügyekről van szó, ám a valóság árnyaltabb képet mutat. A férfiaknak több a bevételük és a megtakarításuk. |
A 2008-as válságból elég sokat tanultunk, kevés hitelt mernek felvenni a magyarok – jelezte Gergely Péter, a Biztos Döntés alapítója és pénzügyi szakértője. Konkrétan a GDP-arányos 14 százalékkal szemben a az euróövezetben 50 százalék körüli a lakossági hitelállomány. Ráadásul idén év elején már több lakáshitelt fizettek vissza a magyarok, mint amennyit felvettek, a személyi hitelek nagysága viszont nem esett vissza ilyen mértékben, ami azt jelenti, hogy sokan abból finanszírozzák megélhetésüket a magas infláció miatt.
Az emberek bíznak a bankokban, az államban és a biztosítókban is, de most elkezdték felélni a tartalékaikat.
A tavalyi 600 milliárd forint szja-visszatérítés több mint duplája, 1386 milliárd tűnt el a folyószámlákról, miközben a készpénzállomány 8411 milliárd forint volt, azaz 269 milliárddal csökkent.
A biztosítók ajánlása szerint a kockázati biztosítások összegének öt-hét év jövedelmét kellene kitennie, hogy baj esetén valóban finanszírozni lehessen belőle a megélhetést. Az átlagos befizetések euróalapú befektetések esetén évi 400-600 ezer forintot, a forint alapúaknál 200-400 ezer forintot, a kockázatinál, 200 ezer forint alatti összeget tesznek most ki a magyar piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.