Tovább fokozódik a kereskedőkre nehezedő nyomás 2023-ban. Emiatt az árrésmérték mind az online, mind az offline kereskedelemben tovább mérséklődik, miközben a vállalkozásoknak még több pénzt kell befektetniük a jövőállóságot erősítő innovációkba – derül ki az élelmiszer-kereskedelem aktuális állapotát leíró Alkalmazkodás és válasz a bizonytalan gazdasági környezetre: élelmiszer-kereskedelem 2023 (Living with and responding to uncertainty: The State of Grocery Retail 2023) című friss tanulmányból, amelyet a McKinsey & Company és az EuroCommerce tette közzé.
Az élelmiszer-kereskedelmi vezetőkkel folytatott mélyinterjúkon túl mintegy 50 európai élelmiszer-kereskedő és kilenc európai ország több mint 12 ezer fogyasztójának bevonásával elvégzett kutatásra épülő jelentés átfogó képet nyújt azokról a tendenciákról, amelyek az élelmiszer-kereskedelemet az elkövetkező években fogják meghatározni.
A következő évek legfontosabb trendjei közé tartozik, hogy a fogyasztók az elmúlt időszak gazdasági bizonytalanságai miatt 2023-ban is csak óvatosan fognak költeni. A nehéz gazdasági körülmények miatt az eladott áruk mennyisége valószínűleg nem nő 2023 hátralévő részében sem.
A fogyasztók 53 százaléka szeretne pénzt megtakarítani kevesebb élelmiszer vásárlásával, a megnövekedett megélhetési költségek miatt minden fogyasztói szegmens árérzékenyebb lett, ennek következtében csökken a különbség a magas és az alacsony jövedelmű háztartások szokásai között.
Az árrés csökkenése erősíti a méretgazdaságosságra való törekvést. A termelői árak, a bérek és a kamatok növekedése a jövőben is erős hatással lesz az élelmiszer-kereskedők profitabilitására. Az árrés csökkenése miatt a saját márkás termékek forgalma vélhetően nőni fog, a beszállítókkal való tárgyalás egyre nehezebb lehet, és a digitalizációval kapcsolatos fejlesztések is késedelmet szenvedhetnek.
Az online kereskedelem mérsékelt növekedésével lehet számolni a szektorban, ezért a szektor jövedelmezőségének megteremtése az egyik fő célkitűzés lesz a jövőben. 2022-ben a tisztán online kereskedő vállalatok az inflációt meghaladó mértékben növekedtek, és közülük néhányan profitot is tudtak termelni. Az ételkiszállítás nagyobb mértékben nőtt, mint az online bevásárlás, mind a forgalom értékét, mind a piaci bővülést tekintve. Emiatt egyes szereplők 2023-ban is nullszaldósok maradhatnak.
A technológia fejlődése és az automatizáció felgyorsul. Hozzávetőleg 45-55 milliárd euróra becsülik azt az összeget, amelyet a cégek 2030-ig kizárólag technológiai fejlesztésre fognak fordítani. A fejlett analitikai módszerek alkalmazása elengedhetetlen lesz a versenyben maradáshoz, ami akár 1 százalékponttal is javíthatja az eredményt. A mesterséges intelligencia a marketing és az ügyfélszolgálat terén válhat egyre meghatározóbbá.
A szektor a jövőben is nagy erőfeszítéseket fog tenni azért, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. Egyre több nagykereskedő kötelezi el magát az SBT (Science Based Target– tudományos alapú célpont) kezdeményezés mellett: a kezdeti 56-ról 2022-re 110-re emelkedett a számuk, miközben a dekarbonizáció egyre nagyobb lendülettel halad előre. A kereskedőknek fontos szerepük lesz abban, hogy a már meghatározott kibocsátási célok mellé állítsák a beszállítóikat és a fogyasztóikat, hiszen a károsanyag-kibocsátás több mint 90 százaléka nem közvetlenül a kereskedőktől vagy az energiaszolgáltatóiktól származik.
Daniel Laubli, a McKinsey élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó részlegének vezetője elmondta:
A kihívások ellenére kijelenthető, hogy a válságok lehetőségeket is teremtenek azok számára, akik mernek bátran cselekedni. Azok a kereskedők, akik képesek lesznek olcsóbb alternatívákat kínálni a fogyasztóiknak, és növelni tudják a hatékonyságot, akár olyan befektetéseket is végre tudnak majd hajtani, amelyek növekedéshez és a fenntarthatóbb működéshez segíthetik hozzá őket, vagyis végeredményben megerősödve kerülhetnek ki a válságból.
Christel Delberghe, az EuroCommerce ügyvezető igazgatója kifejtette: az európai kis- és nagykereskedők számára óriási kihívás megvédeni fogyasztóikat az inflációtól és az emelkedő energiaáraktól, ami a korábban is szűkös árrést tovább csökkenti. Mindezzel együtt a fenntarthatóságba, digitalizációba és a munkatársaik képzésébe történő befektetéseikkel sem késlekedhetnek. Ezek ugyanis elengedhetetlenek az európai élelmiszer-kereskedelem versenyképességének fenntartásához, ahogyan ezt a mostani tanulmány is megállapította.
A jelentés egy tanulmánysorozat harmadik része, amelynek célja az élelmiszer-kereskedelem aktuális és jövőbeni állapotának bemutatása. Az elemzés részletes megállapításait tartalmazó teljes, angol nyelvű tanulmány itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.