Tovább fokozódik a kereskedőkre nehezedő nyomás 2023-ban. Emiatt az árrésmérték mind az online, mind az offline kereskedelemben tovább mérséklődik, miközben a vállalkozásoknak még több pénzt kell befektetniük a jövőállóságot erősítő innovációkba – derül ki az élelmiszer-kereskedelem aktuális állapotát leíró Alkalmazkodás és válasz a bizonytalan gazdasági környezetre: élelmiszer-kereskedelem 2023 (Living with and responding to uncertainty: The State of Grocery Retail 2023) című friss tanulmányból, amelyet a McKinsey & Company és az EuroCommerce tette közzé.
Az élelmiszer-kereskedelmi vezetőkkel folytatott mélyinterjúkon túl mintegy 50 európai élelmiszer-kereskedő és kilenc európai ország több mint 12 ezer fogyasztójának bevonásával elvégzett kutatásra épülő jelentés átfogó képet nyújt azokról a tendenciákról, amelyek az élelmiszer-kereskedelemet az elkövetkező években fogják meghatározni.
A fogyasztók inkább megtakarítanának
A következő évek legfontosabb trendjei közé tartozik, hogy a fogyasztók az elmúlt időszak gazdasági bizonytalanságai miatt 2023-ban is csak óvatosan fognak költeni. A nehéz gazdasági körülmények miatt az eladott áruk mennyisége valószínűleg nem nő 2023 hátralévő részében sem.
A fogyasztók 53 százaléka szeretne pénzt megtakarítani kevesebb élelmiszer vásárlásával, a megnövekedett megélhetési költségek miatt minden fogyasztói szegmens árérzékenyebb lett, ennek következtében csökken a különbség a magas és az alacsony jövedelmű háztartások szokásai között.
Az árrés csökkenése erősíti a méretgazdaságosságra való törekvést. A termelői árak, a bérek és a kamatok növekedése a jövőben is erős hatással lesz az élelmiszer-kereskedők profitabilitására. Az árrés csökkenése miatt a saját márkás termékek forgalma vélhetően nőni fog, a beszállítókkal való tárgyalás egyre nehezebb lehet, és a digitalizációval kapcsolatos fejlesztések is késedelmet szenvedhetnek.
Az automatizációé a jövő
Az online mérsékelt növekedésével lehet számolni a szektorban, ezért a szektor jövedelmezőségének megteremtése az egyik fő célkitűzés lesz a jövőben. 2022-ben a tisztán online kereskedő vállalatok az inflációt meghaladó mértékben növekedtek, és közülük néhányan profitot is tudtak termelni. Az ételkiszállítás nagyobb mértékben nőtt, mint az online bevásárlás, mind a forgalom értékét, mind a piaci bővülést tekintve. Emiatt egyes szereplők 2023-ban is nullszaldósok maradhatnak.
A technológia fejlődése és az automatizáció felgyorsul. Hozzávetőleg 45-55 milliárd euróra becsülik azt az összeget, amelyet a cégek 2030-ig kizárólag technológiai fejlesztésre fognak fordítani. A fejlett analitikai módszerek alkalmazása elengedhetetlen lesz a versenyben maradáshoz, ami akár 1 százalékponttal is javíthatja az eredményt. A mesterséges intelligencia a marketing és az ügyfélszolgálat terén válhat egyre meghatározóbbá.
A hatékonyság növelése lesz a kulcs
A szektor a jövőben is nagy erőfeszítéseket fog tenni azért, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. Egyre több nagykereskedő kötelezi el magát az SBT (Science Based Target– tudományos alapú célpont) kezdeményezés mellett: a kezdeti 56-ról 2022-re 110-re emelkedett a számuk, miközben a dekarbonizáció egyre nagyobb lendülettel halad előre. A kereskedőknek fontos szerepük lesz abban, hogy a már meghatározott kibocsátási célok mellé állítsák a beszállítóikat és a fogyasztóikat, hiszen a károsanyag-kibocsátás több mint 90 százaléka nem közvetlenül a kereskedőktől vagy az energiaszolgáltatóiktól származik.
Daniel Laubli, a McKinsey élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó részlegének vezetője elmondta:
A kihívások ellenére kijelenthető, hogy a válságok lehetőségeket is teremtenek azok számára, akik mernek bátran cselekedni. Azok a kereskedők, akik képesek lesznek olcsóbb alternatívákat kínálni a fogyasztóiknak, és növelni tudják a hatékonyságot, akár olyan befektetéseket is végre tudnak majd hajtani, amelyek növekedéshez és a fenntarthatóbb működéshez segíthetik hozzá őket, vagyis végeredményben megerősödve kerülhetnek ki a válságból.
Christel Delberghe, az EuroCommerce ügyvezető igazgatója kifejtette: az európai kis- és nagykereskedők számára óriási kihívás megvédeni fogyasztóikat az inflációtól és az emelkedő energiaáraktól, ami a korábban is szűkös árrést tovább csökkenti. Mindezzel együtt a fenntarthatóságba, digitalizációba és a munkatársaik képzésébe történő befektetéseikkel sem késlekedhetnek. Ezek ugyanis elengedhetetlenek az európai élelmiszer-kereskedelem versenyképességének fenntartásához, ahogyan ezt a mostani tanulmány is megállapította.
A jelentés egy tanulmánysorozat harmadik része, amelynek célja az élelmiszer-kereskedelem aktuális és jövőbeni állapotának bemutatása. Az elemzés részletes megállapításait tartalmazó teljes, angol nyelvű tanulmány itt olvasható.
