A magyar uniós pénzek őre: „A bűn üldözése mindig drága”

Nemcsak az a dolgunk, hogy megvédjük az uniós pénzek felhasználását, hanem az is, hogy gazdasági kultúraváltást indítsunk el, hogy a gazdasági szereplők akarjanak és tudjanak is nemet mondani a korrupciós kihívásokra – erről is beszélt egy csütörtöki sajtótájékoztatón az Integritási Hatóság (IH) elnöke. Bíró Ferenc emlékeztetett rá, hogy fiatal, mindössze hét hónapos szervezetről van szó, ezért várják az állampolgárok visszajelzéseit a működésükről.

Az esemény apropója az volt, hogy elkészült a megalakulás óta eltelt időszak összefoglaló jelentése, ami nyilvános az IH honlapján. Az elnöki tájékoztatóból kiderült, hogy az elmúlt hét hónapban több mint 30 különböző ügy vizsgálatát kezdték meg, 

Arról Bíró Ferenc lapunk kérdésére egyelőre nem kívánt információt adni, hogy tettek-e feljelentéseket. Mindenesetre ez rövidesen ki fog derülni, és ha igen, azt az IH működéséből fakadóan a magyar és az EU-s illetékes szervek felé is meg kell tenniük. Az elnök hangsúlyozta: a szervezetük független és autonóm, csak az Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak tartozik beszámolással. 

Mennyibe kerül az uniós pénzekre irányuló korrupció feltárása?

Kitért arra is, hogy sokba kerül-e az adófizetőknek az IH működése. Erről azt mondta, hogy igen, sokba. Ez azért van így, mert csak egy profi csapat képes eredményesen üldözni a korrupciót. Ehhez hozzátartozik, hogy a munkakörülményekben is versenyképesnek kell lennie a hatóságnak, ezért bérel például prémium-irodaházat. Ennek költsége 450 millió forint 22 hónapra. A szervezetnél egyelőre mintegy 70-en dolgoznak, de jövőre a létszám 120-150 főre bővülhet. Ez összehasonlítva más hazai szervezetekkel (GVH, Közbeszerzési Hatóság, Állami Számvevőszék) vagy akár uniós társszervekkel (EUTAF) egyáltalán nem egy túlzott méretű személyi állomány. 

– fogalmazott. Azt ígérte, hogy 2024 végére megvalósul egy világszínvonalú digitális fejlesztésük is, amellyel már a mesterséges intelligencia fogja segíteni a kockázatelemzést a közbeszerzések megpályázásánál és lefolytatásánál. Ez valós idejű ellenőrzést tesz lehetővé, ami hatékonyabb munkavégzést eredményez, és érdemben segíti majd a megelőzést.

Milyen problémákat tártak fel az uniós források felhasználása kapcsán?

Magát a jelentést úgy jellemezte, mint ami jobbító szándékkal készült, és alkalmas arra, hogy érdemi változást hozzon. Több mint 200 oldalról van szó, és 50 javaslatot fogalmaztak meg. Ezek kiterjednek 

• az uniós források intézményi ellenőrzésére,
• a közbeszerzési szabályokra,
• az összeférhetetlenség kezelésére egy elektronikus nyilvántartási rendszerrel,
• illetve a vagyonnyilatkozatokra is. Az utóbbi rendszertani elemzése az idei utolsó negyedévben egy külön jelentés tárgya lesz.

Külön is kiemelt néhány problémát. Az egyik, hogy az intézményi ellenőrzések sokszor, de nem kizárólag úgy történnek, hogy a vizsgált személyt vagy céget előre értesítik. Ez lehetőséget teremt a bizonyítékok eltüntetésére. A másik, hogy bár a közbeszerzési szabályok összhangban vannak az uniós irányelvekkel, a gyakorlati alkalmazásuk anomáliákat mutat. Főképp a többéves keretmegállapodásokat látja problémásnak, amelyek hosszabb időre szűkítik a közbeszerzési versenyt.

Hogyan lehet bejelentést tenni a korrupcióról?

A visszaélések feltárását azzal is segítenék, hogy létrehoztak egy anonim bejelentőrendszert. Ezen a csatornán eddig legalább száz olyan esetet rögzítettek, amely érdemi vizsgálatot igényel. Ha ide érkezik bejelentés, azt mindenképpen megvizsgálják, ám ez jellemzően több mint 30 napot vesz igénybe. Eközben folyamatosan kapcsolatban állnak magával a bejelentővel. Maga a rendszer egy francia gyakorlatot ültet át, amelyet egyébként jellemzően multinacionális vállalatoknál is használnak.