Hollósi Dávid: Nem kell a jövő változásaitól félni az agráriumban, bár nem lesz könnyű

A magyar agrárhitelezési piac sajátosságai egyediek, nem vehető egy kalap alá a többi ügyfélszegmens finanszírozásával. Koncentráltabb, mint a vállalati vagy a lakossági banki hitelezés, az igényeket, valamint a lehetőségeket pedig az időjárás alakulása is nagymértékben befolyásolhatja. „Az agrárium válságálló ágazat. Élelmiszert mindig fogyasztunk, tehát állandóan van rá kereslet. A bankszektor az agráriumot tartja az egyik legstabilabb piacnak, ahol a bedőlési ráta tradicionálisan a legalacsonyabbak között van” – vezetett be megkeresésünkre a speciális üzletág világába Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az agrárium és az élelmiszeripar – együtt az élelmiszer-gazdaság – ma már olyan nagy egység, amelybe mindinkább beletartozik az agribiznisz is. Ez utóbbi alapvetően az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló egyéb ágazatokat foglalja magában. Így például a műtrágyagyártást és -kereskedelmet, a gépgyártást és -kereskedelmet, a növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységeket, a gabonakereskedelmet. „Egyszóval a szántóföldtől az asztalig a teljes termékpálya állomásait, amelynek része a kiskereskedelem is. Az élelmiszer-infláció átfutása a rendszeren a sok állomásból álló folyamat miatt tartott ilyen sokáig” – fogalmazott a szakember.

A hazai agrárium termőterületének felével van kapcsolatuk

Tavaly az MKB Bank és a Takarékbank 540 milliárd forintos hitelállománnyal zárta az esztendőt, ami az agráriumban mintegy 30 százalékos piaci részesedést jelentett. Az egyesült MBH Banknak hozzávetőleg 30 ezer számlavezető agrár- és élelmiszeripari ügyfele van, amelyeknek több mint a felét közvetlenül finanszírozzák. A területhez tartozik a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, a szőlő- és borágazat, a kertészet hitelezése is, függetlenül az üzemmérettől és attól, hogy milyen tevékenységet végeznek az iparágon belül.

„El lehet mondani, hogy szerencsésen alakult az összeolvadás: azt a termékpályát, amelyet megfogalmaztunk, le is fedi a három korábbi bank ügyfélköre. A magyarországi agrárium termőterületének körülbelül felével van kapcsolatunk: 2,2 millió hektárral számolunk, és olyan termék-szolgáltatás csomagokban gondolkodunk, amelyekben nemcsak hitelezünk, hanem például a bankcsoport lízingcége, az Euroleasing géphitelezését is kínáljuk.” 

„Az agrárfinanszírozás az egyik fő irányvonal az MBH Bank működésében. „Míg más banknál ez a sajátos elbánást igénylő ágazat csak egy szegmense a vállalatfinanszírozásnak, nálunk az agrárfinanszírozási hálózat közvetlenül az agrárüzletág vezetéséhez tartozik. A kollégáink csak ezzel foglalkoznak, függetlenül a vállalat méretétől.”

„Több mint kétszáz szakember dolgozik az agrárüzletágban, és folyamatosak a fejlesztések – sorolta Hollósi Dávid – Kiemelten fontos a szoros kapcsolat a vidékkel, a kistermelőkkel, családi vállalkozásokkal. A szántóföldi kistermelő kertészetek, állattenyésztők szempontjából nem a bankok a fő versenytársaink, hanem az integrátorok, illetve azok a piacok, ahol ők halasztott fizetésre hitelt kapnak” – mutatott rá az ügyvezető igazgató. 

Tarolnak a támogatott hitelprogramok

Az Agrár Széchenyi Programban négy kártyából hármat az MBH Bank bocsát ki, azaz 75 százalék a részesedésük a piacon. Ezek kamattámogatott, olcsó és egyszerű feltételekkel elérhető termékek. A másik népszerű konstrukció, a Baross-program kerete pillanatok alatt kimerült, különösen a támogatott forgóeszközhitel-konstrukció. A világgazdasági folyamatok miatt annyira megnövekedtek ugyanis a cégeknél a termelési költségek, hogy a működéshez szükséges forrásokat minél előbb pótolni kell. Tavaly az agráriumban 600 milliárd forintos forgóeszközhiány keletkezett, most a mindennapos működésre kell a pénz. 

– tett utalást a jelenlegi piaci viszonyokra Hollósi Dávid.

Az MBH Bank agrárüzletágában egyszerre van négy szegmens: a kistermelők, a közepes termelők, a nagytermelők és az agrárnagyvállalatok. A kicsiknek adják a „doboztermékeket” – a Széchenyi-kártyát, a folyószámlahitelt, a forgóeszközhitelt –, a nagyobbaknak pedig már egyedi megoldásokat kínálnak, az igényeiknek és a lehetőségeiknek megfelelően. Adnak persze szívesen piaci alapon is hitelt, csak az most hozzávetőleg 20 százalékos kamattal valósítható meg.

„Az agrárüzletágnak a kockázati értékelés a sava-borsa. Tudjuk, hogy tavaly is nagy aszály volt, és a klímaváltozás miatt az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb. Mindezek ellenére elmondhatjuk

Ez is mutatja az ágazat alkalmazkodóképességét” – emelte ki Hollósi Dávid. 

Mindemellett jelentősen felértékelődött az ágazat stratégiai jellege is. A 2008–2009-es válság idején már lehetett ezzel szembesülni. Ráadásul az agrártermékek között vannak sokoldalúan felhasználható termékek, mint például a kukorica, amelyet csak szupernövénynek hívnak, mert az étkezésen, takarmányozáson kívül sok más célra is fel lehet használni.

El kell kezdeni a magyar termékek mennyiségének növelését

„Az agrárium számára a legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, ezzel csökkenhet a sérülékenysége – mutatott rá Hollósi Dávid. – A saját érdekünkben el kell kezdenünk növelni a magyar termékek mennyiségét, ami viszont nagyon költségigényes. Az élelmiszeriparnak nincs olyan pozitív múltja az elmúlt húsz évben, mint a mezőgazdaságnak: láthattunk cégbedőléseket, és még a jövő is tartogathat hasonló eseteket. Kemény éve lesz az idei az élelmiszeriparnak. Csökken a fogyasztás, és a termelés sem működik teljes kapacitással.”

Mint az ügyvezető igazgató becsüli, az átlaginfláció idén biztos két számjegyű lesz, de a decemberi már egy számjegyűre apadhat. Az árakra nagy hatással van, hogy a magyar mezőgazdaság a termőföldön és a termelőn kívül mindent importál. A műtrágya, a növényvédő szer, a vetőmag egy részét előállítjuk, ám a mezőgazdasági gépeket külföldről vesszük, az energiát, gázolajat, csomagolóanyagot szintén. Van egy nem elég hatékony élelmiszeriparunk, egy főként külföldi kézben lévő, jól működő kiskereskedelmi láncunk, akiktől meg kellene tanulniuk a magyaroknak, hogyan csinálják ilyen jól. Majd nyomatékosította: „A fogyasztó teljesen ki van szolgáltatva, és ezen változtatni kell.”

Nem szabad félni a jövőtől, bár nem lesz könnyű

Ami a belátható jövőt illeti, arról a szakember úgy tartja, a piac biztosan koncentrálódni fog. Fokozottan tudásalapú és nagyon hatékony lesz. „A gazda ne a szomszédjával versenyezzen, hanem a világpiaccal.” Ugyanakkor mind a világgazdasági, mind a geopolitikai környezet és az éghajlat drasztikusan változik. Idén az agrárium jövedelemtermelő képessége – a szakértők szerint – szinte valamennyi alágazatban várhatóan csökkenni fog. Termelési fronton jó hír, hogy az importanyagok költségei közül a például a legnagyobb tételt jelentő műtrágya ára érdemben csökkent, kedvezőtlen viszont, hogy mérséklődik a fogyasztás, ez visszahat majd az ágazatra: az élelmiszeriparra, a kiskereskedelemre és az agráriumra is. Az extra fogyasztás, amire az egész rendszer berendezkedett, már a múlté. 

„Nem kell a jövő változásaitól félni, de biztosan lesznek majd cégek az élelmiszeriparban, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek. Nagyon fontos lenne, hogy a jegybanki kamatszint csökkenjen, de ez nem megy majd gyorsan. A forintot támadhatják, aminek következtében gyengülhet. Bízzunk benne, hogy az ágazat minél gyorsabban és hatékonyabban tud alkalmazkodni” – foglalta össze várakozásait Hollósi Dávid.