késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
PM-államtitkár: irracionális lenne, ha a kormány lemondana az uniós forrásokról
Minden költségvetésben vannak kockázatok, de ha azt kérdezik, hogy minden eshetőséget kiszámoltunk-e, akkor a válaszunk igen – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a parlament költségvetési bizottságában, ahol képviselők a jövő évi költségvetési törvény részletes vitára való bocsátásáról vitatkoztak.
Az államtitkár szerint a jövő évi büdzsét az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is kielemezte, és mindkettő teljesíthetőnek tartotta.
Nem vagyunk jósok, nem tudjuk, a háború hogy alakul, milyen vezetékek robbannak fel vagy hogy az európai szervezetek viszonya a háborús felekhez hogyanalakul, de két, a kormánytól független szervezet is azt gondolja, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat összességében megalapozott
– mondta Banai. Vajda Zoltán bizottsági elnök ugyanakkor azt állította, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós források ne érkezzenek be Magyarországra, szerinte a különadók jövő emelése, illetve Nagy Márton Világgazdaságnak adott interjújában tett kijelentése az uniós források jelentőségéről is ezt támasztja alá.
A PM államtitkára erre úgy reagált, hogy irracionális lenne ha a kabinet lemondana az uniós forrásokról, eleve a költségvetésben is számoltak ezekkel a pénzekkel.
A gazdaságfejlesztési miniszter szavai kapcsán azt emelte ki, hogy a tárcavezető csupán annyiról beszélt, hogy a fejlettségünk növekedésével együtt Magyarország nettó befizetővé válhat, amivel egyre kevesebb uniós forrásra számíthat, ami szerinte megalapozott állítás.
Nagy Márton véleménycikket írt, nem a kormány álláspontját képviselte
– jegyezte meg a miniszter inflációs cél megemelésére vonatkozó írásáról . Hangsúlyozta, egyértelmű kormányzati cél az infláció letörése.
Szükség volt takarékossági intézkedésekre, magánberuházások húzhatják a jövő évi növekedést
Az államtitkár a beruházási stop kapcsán arról beszélt, hogy takarékossági intézkedésekre volt szükség a háború következtében, ennek egyik módja az állami beruházások felfüggesztése. Ráadásul az infláció letörését is segíti, az építőipar ugyanis korábban annyi megrendelést kapott, hogy a keresletet a kínálat meghaladta, ami az árak emelkedését eredményezte. Rámutatott: 2020 óta bejelentett külföldi működőtőke-beruházások a GDP 14 százalékát teszik ki, a jövő évi növekedésnek is lehet az alapja, emiatt az állami beruházások visszafogása nem eredményezi a beruházások lendületének megtörését.
A befektetők bíznak Magyarországban
Banai egy esetleges adósság leminősítésről azt mondta, hogy hazánk finanszírozási megítélését elsősorban a piaci befektetők állampapír-kereslete határozza meg. Én azt látom, hogy a piaci befektetők bíznak Magyarországban, fogalmazott. A jövő évi adósság finanszírozás később lesz ismert, célszerűnek tartotta, hogy a 30 százalékos külföldi részarányra vonatkozó limitet tartsa az Állami Adósságkezelő Központ.
A kiszámíthatóságot erősíti a költségvetés korai elfogadása
Egy korai költségvetésnek lehetnek kockázatai, de egy utolsó pillanatban elfogadottnak is – mondta a korai elfogadásról Banai, szerinte a nagyobb kérdés, hogy ezeket a kockázatokat tudják-e kezelni, vagy sem. Adóoldalon hasznos, ha a családok és a gazdasági szereplők fél évvel előre tudják, hogy mire számíthatnak. Összességében 2016 óta ez a 9. törvényjavaslat, amiről a nyáron dönthet a parlament. Leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy a jövő évi költségvetés megszorításokat tartalmazna.
Kiskereskedelemi adó, árstopok
Kiskereskedelmi adó más országban van, összességében nem ez határozza meg az infláció alakulását.
A fogyasztói kosárban azon vásárlók számára, akik lisztből, cukorból vásárolnak, sokkal nagyobb szerepe van az árstopoknak
– hangsúlyozta, megjegyezve, az árstopokról ezek alapján döntenek. A rezsivédelmet a jelenlegi nehéz helyzetben is fenn tartja a kormány, a lakossági állam és gáz ára a legalacsonyabbak között van.
Módosíthatják a jegybanktörvényt a brutális veszteség miatt
Jelezte Banai, hogy nem magyar specialitásról van szó, szerte Európában küzdenek a kormányok a jegybank veszteségtérítésével. A 27 európai uniós államban nagyon eltérő szabályozást látni jegybanki veszteségtérítést illetően, sok országban nincsen ilyen képlet, mint hazánkban.
Az a célunk, hogy a jegybankkal és az Európai Központi Bankkal összhangban tekintsük át, hogy milyen módosítások lehetségesek, az egyik opció a jegybank törvény módosítása
Jelezte, hogy korábban pont fordítva volt, az MNB 650 milliárdot fizetett be a költségvetésbe, szerinte még nincsenek időnyomásban, de hangsúlyozta, erre a kérdésre pontot kell tenni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.