A forint csapkodása nem zökkentette ki az MNB-t: tovább lazítottak Matolcsyék

Tovább folytatja a májusban megkezdett lazítást a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal csökkentette a kamatfolyosót, ami arra utal, hogy ugyanennyivel faragta le az irányadó rátának számító egynapos betéti eszköz kamatát. Ez csak a 15 órától kezdődő online sajtótájékoztatón derül ki, ahol Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszél a monetáris politika aktuális kérdéseiről. Ugyanakkor az biztos, és ebben sincs meglepetés, hogy az alapkamathoz ezúttal sem nyúlt a jegybank.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen nem számítottak meglepetésre, ugyanis minden olyan jegybanki lépés, ami a várakozásokkal szembemegy, azt a piacok biztosan nem díjaznák, különösen most, amikor a forint is elég hektikus mozgásokat produkál. Abban is egyetértettek, hogy továbbra sem változik meg az eddigi szigorú hangnem. 

A szakértők szerint a forint árfolyamának volatilitása a héten mindenképpen fennmaradhat, ugyanis a mai MNB-ülést követően, szerdán az amerikai jegybank, majd csütörtökön az Európai Központi Bank is kamatdöntő ülést tart. Utána némi megnyugvás jöhet.

Két éve indult el a kamatemelési ciklus

Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklust, amely változó intenzitással 2022 elején kapcsolt nagyobb fokozatba. Bár 2022 májusában még úgy tűnt, hogy lassít a tempón a jegybank (Virág Barnabás a Világgazdaság konferenciáján egy lassú, fokozatos szakaszra való áttérésről beszélt), az inflációs adatok és a nemzetközi fejlemények fényében utólag elhamarkodottnak bizonyult a kijelentés: júniusban az inflációs várakozások emelkedésével és az európai energiaválság súlyosbodásával párhuzamosan újabbnál újabb negatív rekordokat döntött meg a forint árfolyama, a kényszerhelyzetben a jegybanknak lényegében nem maradt más választása, mint egy újabb agresszív, 185 bázispontos kamatemelés, amivel akkor 7,75 százalékra emelkedett az alapkamat.

„Nincs értelme továbbmenni”, aztán mégis volt

Végül szeptemberben 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál”, az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk egymást erősítve óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, így az infláció leküzdése mellett a piaci stabilitás megteremtése érdekében újabb eszközöket kellett bevetni. A jegybank 18 százalékos kamat mellett hirdetett meg egynapos betéti tendereket, a kamatfolyosó felső szélét az addigi 15,5 százalékról 25 százalékra emelte, továbbá arról is döntött, hogy biztosítja a gazdaság energiaigényéhez a szükséges devizát. A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, 435 körüli történelmi csúcsról visszafordult az árfolyam.

Tavasszal jött el a fordulat

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amelyet a piacok kifejezetten jól fogadtak. 

De jól viselte azt is, hogy a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülésén 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, miközben a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatán nem változtatott. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank. Ennek lehetünk most is szemtanúi.