„Jó hír, hogy ősszel várhatóan nem lesznek nagymértékű menzai áremelések, a szülők többsége ebből a szempontból nyugodt évkezdésre számíthat, viszont a közétkeztető cégek mindeközben egy rendkívül súlyos és egyre kritikusabb problémára, a munkaerőhiányra igyekeznek megoldást találni. Egyelőre hiába” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
Zömében változatlan áron, a januárban érvényesített és a szülők által is indokolt mértékűnek elfogadott, 20 százalék körüli menzai áremelések után
az új tanév többségében változatlan árú étkezési díjakkal indulhat ősszel
– ha nem következik be váratlanul negatív irányú változás a gazdasági környezetben –, kivéve ott, ahol épp most járnak le a közbeszerzési szerződések.
A januári árkorrekciónak köszönhetően minden közétkeztető cég túlélte a 2022–2023-as tanévet. Viszonylag gyorsan normalizálódott az energiapiaci árrendszer, bár a tarifák magasabb szinten maradtak, mint ahol a háború előtt voltak, ezzel immár muszáj kalkulálni, miként a tartósan megdrágult élelmiszer-beszerzéssel is – összegezte a helyzetet Sáfár Ferenc.
Az infláció miatt nőhetnek tovább a menzaárakEgyáltalán nem bizonyult túlzónak az új iskolaévre megjósolt, 30 százalék körüli költségnövekedés. A 44 százalékos élelmiszer-infláció és a megsokszorozódott energiaárak, valamint a béremelési kényszer miatt ismét szorongatott helyzetbe kerültek a közétkeztető cégek, amelyeknek legfeljebb 20 százalékos díjemelésből kellene végigvinniük a tanévet. |
A VIMOSZ szekcióvezetője ugyanakkor elmondta, hogy a munkaerőhiány váratlanul nagy mértékű, és hosszú távú kihívásnak ígérkezik, amiről nem gondolták, hogy ennyire reménytelen kezelni. Vannak már képzések, államilag támogatott rendszerben is, de nincs utánpótlás, nem népszerű az ágazat a fiatalok körében.
Évekkel ezelőtt egy meghirdetett szakácsállásra 40-50 jelentkező volt, most jó esetben a tizede, de
a kiválasztott, megfelelő tudású jelöltet egyre többször marasztalja nagyobb fizetéssel a korábbi munkahelye.
Jelenleg legalább minden ötödik álláshely betöltetlen, és a túlterhelést a meglévő dolgozói állománynak kell kezelnie.
A bértömeg így drasztikusan emelkedik, az egy évvel ezelőttihez képest 20-30 százalékkal költenek erre többet a cégek
– összegezte a szakértő.
A fiatalok nem jelentkeznek a képzésre, az aktív, tapasztalt középkorúak közül sokan külföldre szerződnek, és nagyon komoly probléma az elöregedés.
A közétkeztetési ágazat vonzereje pedig nem kevés a vendéglátás egyéb területeihez képest, a tervezhető munkaidő-beosztás, a hétköznapi munka mellett szabadon maradó hétvégék és a kisebb nyári leterheltség az, amivel versenyképesek lehetnének. Egyelőre azonban kvázi embervadászat van, egymástól csábítják el a kulcsembereket a cégek, bár a konyhai kisegítő állomány is súlyos létszámhiánnyal küzd, és egyelőre csak a lehetséges megoldásokat keresik, de nem találták meg az ellenszert.
Legnehezebb helyzetben a kis cégek vannak, amelyek nem tudják átcsoportosítani egyik helyről a másikra a szükséges munkaerőt.
A közétkeztető cégek a szolgáltatás jövőbeni árazásában egyre nagyobb súllyal kénytelenek belevenni a drasztikusan növekvő munkavállalóidíj-elvárást, a munkaerő árát, ami infláció feletti mértékben sújtja az ágazatot. Az inflációkövető szerződések megelőlegezik, hogy
jövőre az idei, még képlékeny, de összességében biztosan két számjegyű infláció valamilyen mértékben meg fog jelenni a tanév második felében az iskolai menzák díjszabásában is.
Kérdés lesz majd akkor is, hogy a helyi önkormányzatok mennyit tudnak átvállalni az esedékes áremelésekből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.