A pótfelvételiken is a gazdasági szakok vitték a prímet – meg az ELTE
Július vége után augusztus vége is rekordokat hozott, és nemcsak az atlétikai világbajnokságon, hanem a felsőoktatásban is: a normál után a pótfelvételiken is sokkal többeket vettek fel, mint tavaly ilyenkor, az együttes növekedés 33 százalékos.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
Közel ötven intézmény hirdetett második felvételi hullámot, közülük 35-ben még állami ösztöndíjas helyek is maradtak szabadon, jellemzően agrár, hitéleti, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképző és természettudományi szakokon.
Ezúttal is a gazdasági oktatások vitték a prímet a sikeres jelentkezések és a pontszámok tekintetében is.
A felvettek hallgatók körében így alakult a dobogó:
- Gazdaságtudományok: 2721 fő
- Pedagógusképzés: 2273 fő
- Műszaki képzés: 1711 fő
A konkrét szakokat vizsgálva:
- Gazdálkodás és menedzsment: 774 fő
- Óvodapedagógus: 526 fő
- Betegellátás 425 fő
Egy hónapja a Budapesti Corvinus Egyetem tarolt a minőség, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a mennyiség terén. Most az ELTE maradt éllovasnak – nem függetlenül attól, hogy a Corvinusra alapképzésen már nem is hirdettek pótfelvételit, mesterképzésre is csak egy szakra.
Eközben a legtöbb jelentkezést – olykor saját rekordszámait is megdöntve – a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265) és a Miskolci Egyetem (1012) produkálta.
Hány gólya lesz összesen?
Ami a pontszámokat illeti: a legnépszerűbb képzéseken most is meg kellett feszülni, és ahogy a július végén kihirdetett normál felvételi ponthatároknál, úgy a most, az augusztus legvégén közzétett pótfelvételi ponthatárainál is a gazdasági szakokhoz kellett a legjobb teljesítmény.
Így festettek a nappali tagozatos slágerszakok legmagasabb ponthatárai a normál, illetve a pótfevételin:
- nemzetközi gazdálkodás
Corvinus: 480, ELTE: 440 - gazdálkodási és menedzsment
Corvinus (angol): 469, ELTE: 418 - pénzügy és számvitel
Corvinus: 464, ELTE (angol): 446 - kereskedelem és marketing
Miskolci Egyetem: 445, ELTE: 418
Összességében 106 691-en kezdhetik meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban, ez 33 százalékos emelkedés a tavalyi számokhoz képest.
Ennek részint megterített, hogy ezúttal már nem volt központilag előírt feltétel az emelt szintű érettségi, noha a frekventáltabb szakokon az általa megszerezhető pontmennyiség miatt a gyakorlatban elengedhetetlen maradt. A másik tétel, hogy eltörölték a központi minimumponthatárokat, bár az intézmények saját hatáskörben meghatározhattak ilyet. Az összesített jelentkezői létszámra nagyon is hatottak a könnyítések, mivel az idén olyanok is próbát tettek, akik a közelmúltban a korlátozások miatt kiszorultak a jelentkezők köréből.
E két aprónak tűnő gesztus azt jelenti, hogy az idén először bárki, aki érettségizett, jelentkezhetett főiskolára-egyetemre. Ez az európai és nemzetközi trendekhez közelebb áll, hiszen Nyugat-Európában és a tengerentúlon már évtizedek óta nem is tömeges, hanem általános felsőoktatásról beszélünk az érettségizettek körében
– nyilatkozta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A legsikeresebb felvételi?
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára a felvételiket követő gyorsértékelésében pozitívumként kiemelte, hogy a pontszámok középértéke hat ponttal emelkedett, a diákok közel 80 százaléka állami ösztöndíjjal tanulhat majd, és örömtelien sokan jelentkeztek matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területekre, ami a kormányzat stratégiai célja is.
Az államtitkár összegzése szerint az elmúlt tíz év év legsikeresebb felsőoktatási felvételije zajlott le, hiszen „egy magyar nagyváros lélekszámának megfelelő diák szavazott bizalmat a megújult felsőoktatásnak, amelynek egyetemei a világ élvonalában vannak, egyszóval jó ma magyar egyetemistának lenni”.
Mi lesz a nemzetközi programokkal?
Kérdés még, hogy a háborítatlan ügymenetű állami üzemeltetésű intézményeknél miként alakul a 21 modellváltó hazai egyetem részvétele az Európai Unió oktatási és kutatási programjaiban.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
E kérdéskörben régóta várat magára az áttörés, hiszen bizalmatlan felek tárgyalnak egymással,
mostanság ér majd véget a nagy európai szabadságolás, azaz augusztusban semmi előrelépés sem történhetett.
Ráadásul jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek, utána nyáron állnak fel az új testületek, mindez pedig tovább odázhatja a megoldást, amelynek hiánya még a jövő évi hazai felsőoktatási jelentkezésekre is hatással lehet.
Mindenesetre az idei felvételi eljárás utolsó elemeként, aki esetleg most sem járt sikerrel, az a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet: a közlésétől számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthat. Akik pedig a pótfelvételin bejutottak a felsőoktatásba, azoknak az intézmény külön felvételi határozatot küld, amelyben tájékoztat a beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.