Elengedhette a kormány az idei növekedést
A kormányban is vita van arról, hogy nulla százalék fölött vagy alatt lesz idén a növekedés – ezt mondta szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ezzel lényegében elismerte, hogy idén egyre kevesebb esélye van annak, hogy a GDP-bővülés elérje a kormány által kitűzött 1,5 százalékos célt.
Ahogy korábban megírtuk, a második negyedéves GDP-adatok a várakozásoknál sokkal rosszabbak lettek, hiába vártak az elemzők már egy érezhető felpattanást, ez elmaradt, és így már négy negyedéve van recesszióban a magyar gazdaság, ami a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) még soha nem fordult elő.
Orbán ugyan nem tett le arról, hogy enyhe növekedést sikerüljön elérni, bár a szavai alapján ennek aligha lesz már jelentősége.
Az elemzők többsége ugyanis még megvárja a szeptember elsejei részletes GDP-adatokat, csak azt követően módosítanak az előrejelzésükön. Az előzetes kommentárok alapján azonban már most kiolvasható, hogy
legjobb körülmények között is stagnálást, a legrosszabb esetben pedig 0,5–0,6 visszaesést várnak a magyar gazdaságtól 2023-ban.
Hogy miért lett ennyire gyenge a második negyedév, és miért maradt el a várt helyreállás? – ebben több tényező is szerepet játszhat: egyrészt a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, illetve növekedéshez való hozzájárulása nem volt akkora, mint amire számítani lehetett, másrészt a szolgáltatások sem tudtak bármit hozzáadni a GDP-bővüléséhez.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy valahol nem meglepetés a második negyedéves teljesítmény, mivel
- az infláció még júniusban is 20 százalék fölött volt,
- a kamatok továbbra is az egekben vannak,
- az ágazatok többsége pedig szenvedett,
- amin még a külkereskedelmi forgalom javulása sem tudott segíteni eddig.
Mindenesetre ahogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megfogalmazta, az infláció letörése a legfontosabb gazdaságpolitikai cél jelenleg, aminek ára van, ez a recesszió.
Ettől azonban lényegesebb, hogy mindez hogyan érinti a költségvetést, amelynek felülvizsgálatát szeptemberre tervezte Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető a lapunknak adott interjújában azt mondta, ha a második fél évben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor lát arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is teljesítsék a 3,9 százalékos idei hiánycélt. Egyedül abban bízhat a miniszter, hogy a rezsivédelmi alapból lesz megtakarítása az államkasszának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.