Tegyünk kicsit rendet: a távoli vidékeken Breville-nek, mifelénk Sage-nek hívják a márkát.
Ausztráliában, a Távol-Keleten és az Egyesült Államokban valóban a Breville, Európában pedig a Sage-márkanév használatos – ilyesmire van példa és ellenpélda is a világmárkák között. A sydney-i tőzsdén eredetileg Breville csoportként voltunk jelen, manapság már Breville–Sage csoportként, és vannak egyéb márkák is, amelyek a Breville alá tartoznak világszerte, csak esetleg Magyarországra még nem vezették be őket.
Miként kerültek egyáltalán a magyar piacra?
Kelet-Közép-Európa mindig is zavarosnak számított, távolról nehezen érthető az észjárásunk, kicsik is az országok, ezért nehezen nyúlnak hozzá. A Sage forgalmazója viszont mindig is a Fast cégcsoport volt, így hamar megszületett a megállapodás, és a mi szempontunkból szerencse, hogy az egyik európai raktár Csehországban található, így könnyen jutunk bármilyen termékhez.
A kávézás a húzóágazat, a bevétel közel 70 százaléka ebből származik, a fejlesztés és a marketing fókusza is ezen van
– hogy innen ki tudjuk nyújtani a csápokat, és el tudjunk indulni a turmixok, a grillek és a pizzasütők értékesítése felé, ahhoz már erőteljesebben meg kell dolgozni a piacot.
Segít, hogy Budapestet abszolút világszínvonalúnak tartják a kávézás tekintetében?
Külföldön járva mindig elmegyek kávézókba, ami egyszerre élmény és piackutatás. Sok világvárosban nem vagy csak nehezen találni normális kávézót – nekünk rengeteg van! Máshol a specialty vonal, a világosabb, savasabb kávé nem annyira elterjedt, mint nálunk, inkább az olasz vonalat kedvelik, és valahogy a mai napig kitart a németek híg, filterkávés hatása is. Idehaza viszont a vidéki városok is zárkóznak fel: Pécs, Debrecen, Kaposvár, Eger – mindenhol vannak jó kávék, tejből is széles a választék, és még a tejhabkészítéshez is értenek. Ha jön a Sage közép-európai vezetője, bárhova elvihetem, és csak ámul, milyen jól állunk.
Mekkora a szektor?
Látom az európai számokat, és mindenhol túlsúlyban van az automata kávégépek aránya, de eltérő mértékben: ha 100 egységnek vesszük az eladott automata gépeket, akkor a karos gépek aránya nálunk 10 egység alatt van, bár az eladott eszközök mértéke növekvő tendenciát mutat. A Sage csak karos gépeket gyárt, ezeknek a piaca relatíve kicsi, ugyanakkor jelentős a fejlődés, több mint 20 százalékos minden évben. A mi piacunkon nyolc-tíz erős márka van hasonló árszínvonalon, a piaci részesedésünk két éve 8-9, egy éve 14-15 százalék környékén állt, idén a 20 százalékot is elérjük, a reális célunk pedig a 25-30 százalék.
Mitől minősül valaki „kávésnak”? Mindennap issza valamilyen formában, vagy tejjel és cukorral sem szennyezi az italát?
Figyel arra, miként készíti el – az én olvasatomban a cukor és a tej belefér. A bornál is akad, aki megnézi az évjáratot és a palackot is, és akad, aki bármire rámondja, hogy jó lesz a fröccsbe. A kávékészítést a legtöbben kotyogóssal kezdik, abból jön a Bialetti kiváló márkája. Aztán sokan rájönnek, hogy otthon nem tudnak olyan minőséget előállítani, mint a kávézókban, ezért vesznek egy automatát, mert azt remélik, azzal már sikerül. De nem fog, és itt jön a képbe a karos kávégép. Ám még ez sem feltétlenül elég, mert sok az olyan végfelhasználó, aki nem szán egy perc helyett ötöt arra, hogy tízszer jobb ízélményű kávét fogyaszthasson.
Kell némi szaktudás – engem is hiába ültetnének be egy Ferrariba, nem tudnék F1-es köridőt menni a Hungaroringen –, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az oktatásra,
és vannak olyan viszonteladóink, akikkel együtt három-öt órás baristatanfolyamot adunk a gépeink mellé. Itt meg lehet ismerkedni az egész folyamattal a zöld baboktól indulva egészen addig, amíg a csészébe kerül a kávé. Megjegyzem, a Sage-nek a használati útmutatói is szinte rövid tankönyvek.
Teljesen erre álltak rá, az otthoni kávékészítésre?
Igen, abszolút. Mondjuk, haladni kell a korral vagy inkább a kor szokásaival: ha ma valamin nincs érintőképernyő, azt kétkedve fogadják. Nyilván nem ettől lesz jó egy kávégép, de mi is készítettünk olyan modellt, aminek van touchscreenje. Ez a felhasználói élményen tovább javíthat, és akinek erre van igénye, már ki tudjuk szolgálni.
Rákapcsolódtak a fenntarthatóságra is?
Régóta a kommunikáció középpontjában áll, hogy heavy duty eszközöket gyártunk, ahol csak lehet, mellőzzük a műanyagot, és időtálló fémet használunk helyette. Nem sokan tudják, de a cég kilencven éve szendvicssütőkkel kezdte: az első évben eladtak belőle félmillió darabot. A kávé az ötvenes-hatvanas években jött a képbe, és az egyik kulcsa a megfelelő és konzisztens hőmérséklet. Ebben a Sage kiemelkedő: a technikát anno orvosi cégektől vettük, ami elég kipróbált, és ha manapság a szervizünkbe kerül egy gép, akkor is ellenőrizzük a hőmérséklet-kezelését, ha nem ezért hozták be.
És a korábban említett „csápnyújtogatással” hogy állnak?
Érdekesen fejlődnek a precíziós ételkészítő készülékek és edények, például a modern kukták. Belerakod a báránycombot, és 40 perc múlva kiemeled a csontot, mert leomlott róla a hús, és nem kell három órán át a konyhában aszalódnod… Van olyan turmixgépünk, amivel lehet levest is készíteni. Két, egyelőre szűk, de táguló szegmensre lehet figyelni, az egyik a mikró leváltása. Erre vannak a Sage-nek a mini sütői, amelyek mindazt tudják, amit a nagy, beépíthető 60 literesek, csak ezek hordozhatók, és 15 literesek – akkorák, mint egy mikró. Ugyanúgy tud alul, felül, légbefúvással, grillezve is ételt készíteni, sőt, air fryer funkcióval is rendelkezik, ezáltal ha akarják, olaj nélkül használható. Ebben nagy potenciál van, mivel könnyen hordozható – kint, nyáron, teraszon akár melegen tartásra is alkalmas –, ráadásul nagyon kevés energiát fogyaszt, hiszen kisebb légteret kell felfűteni, mint a normál sütőnél.
Van komposztálónk is, egy vadonatúj termék, amely négy óra alatt a szerves hulladékból készít egy maroknyi eco chipset, ami virágföldbe kiváló.
Muskátlival le is teszteltem: ugyanott, ugyanolyan edényben, azonosan öntözve hat hét alatt a komposztos másfélszer akkora lett, és ma is tartja az előnyét. A pázsitot is úgy fektettem otthon, hogy mielőtt leterítették volna, aláhelyeztem a komposztcsíkot.
A mennyiséget társítják a minőséghez?
Van egy egészséges határ, ami után nem érdemes nagyobb volument üldözni, mert leértékeli a márkát, ha a tömegértékesítésbe fordulunk. A Sage sem akarja feltétlenül szélesíteni a disztribúcióját, óvjuk a márkát.
Ott tartanak, ahol szeretnének?
Igen, sőt, picit talán előbb is. Az utóbbi két év ugrásszerű fejlődést hozott, hiszen a Covid alatt a kávégépek nagyon mentek, utána pedig aki már rászokott, elkezdte keresni a többi gépünket is. Alapigazság, hogy aki normális kávét akar, az karos gépet vegyen, aki pedig erre az elhatározásra jut, az a Sage-et nem tudja kikerülni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.