Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDP
A törvényjavaslat parlamenti beterjesztése idején is elhangzott az a kritika, hogy a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán háború miatt jobb lenne, ha nem nyáron szavazna a következő évi büdzséről az Országgyűlés, a kormány és a parlament kormánypárti többsége mégis ragaszkodott a kilenc éve működő eljáráshoz, és ezúttal is a nyári rendkívüli ülésszakban döntött a jövő évi büdzséről a parlament. A Pénzügyminisztérium vezetése ugyanis továbbra is úgy ítéli meg, hogy a vállalkozásoknak és a családoknak legalább fél évvel a következő esztendő előtt ismerniük kell a kormányzat jövő évre szóló elképzeléseit, ezzel párhuzamosan az adótörvényeket. A Világgazdaság új sorozatában a jövő évi büdzsét vesszük górcső alá, első részben a főbb számokat.
Csökken a deficit, beindul a növekedés
Az elfogadott költségvetés egyik legfontosabb sarokpontja, hogy a GDP 2,9 százalékára csökken az államháztartás hiánya. Az Európai Unió a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanásakor három évre felfüggesztette a tagállamok számára a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra vonatkozó előírások teljesítését, de 2024-től a tagországoknak ismét be kell tartani a maastrichti követelményeket, azaz 3 százalék alatt kell tartani az államháztartási deficitet. Korábban, a koronavírus előtti években a magyar büdzsé hiánya rendre a maastrichti előírás alatt volt, ezzel távol kerültünk az esetleges uniós túlzottdeficit-eljárástól. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2024. évi a kiadási főösszegét 40 755 milliárd 101,1 millió forintban, a bevételi főösszegét 38 240 milliárd 315,2 millió forintban, a hiányát 2514 milliárd 785,9 millió forintban állapította meg.
Az elmúlt három év alatt a magyar kormány is élt az Európai Bizottság által engedélyezett lazítással, de azért figyelt az előírásokra, idén már csak 3,9 százalékra tervezte a Pénzügyminisztérium a deficitet. Az egyik államháztartásra vonatkozó közleményben rögzítették, hogy „a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is tartja az erre az évre kitűzött hiánycélt”.
A közleményben arról is írtak, hogy az idei májusi hiány az elmúlt hét év legalacsonyabb ötödik havi deficitje volt. A kormány 2024-re 2,9 százalékos államháztartási célt tűzött ki, ennek betartása is komoly feladat lesz a kabinet számára. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kockázat övezi a büdzsét, ezek közé sorolta egyebek között a vártnál kisebb GDP-növekedést és az állami bevételek esetleges kisebb teljesülését, illetve azt, ha az EU-s pénzek folyósítása továbbra is akadozna.
A gazdasági növekedés jövő évi mértékét a Magyar Nemzeti Bank szakértői 3,5–4,5 százalék közé várják, de a legtöbb elemző is arra számít, hogy 2024-től tartósan 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság. A szakértők az elmúlt esztendőkben bejelentett nagy volumenű beruházásokra alapozzák a bruttó hazai termék számottevő bővülését, amelyek középtávon újra a hazai gazdasági növekedés gyorsulásához vezethetnek.
Erre az évre 1 százalékos növekedést jeleznek előre az NBH Bank elemzői, mivel az orosz–ukrán háború és az energiaválság idén még erőteljesen érezteti a hatását. Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy idén a mezőgazdaság minden valószínűség szerint jobban teljesít majd, mint 2022-ben, mivel a tavalyi aszály miatt a mezőgazdaságnak nagyon alacsonyak a múlt évi bázisadatai, másrészt ebben az évben a csapadékosabb időjárás miatt is sokkal jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt.
Mérsélődik az államadósság is
Ha megnézzük a deficit és a növekedési cél mellett a jövő évi költségvetésnek az államadósság alakulására vonatkozó adatait, kedvezően alakuló jövő évi számokat látunk. Az államadósság GDP-arányos szintje a pénzügyi tárca számításai alapján 2024. december 31-ére várhatóan 66,7 százalékra csökken, ami 3 százalékpontos mérséklődés az idei év végére várt értékhez képest. A csökkenés alkotmányos kötelezettség is, amit a Költségvetési Tanács is teljesíthetőnek tart.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.