Pánikra semmi ok: erősen fertőz a koronavírus új variánsa, de a súlyos megbetegedésnek kicsi a valószínűsége
Ijesztően hangzik ugyan, hogy feltámadt a koronavírus-járvány, csak nem teljesen igaz: Magyarországon is megjelent ugyan az Eris variáns, de miután rákérdeztünk a helyzetre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, megnyugtató válaszokat kaptunk: régóta nincs járvány, és korlátozásokra sincs szükség.
Fotó: Shutterstock
Mindig gyorsan terjednek a (rém)hírek, ráadásul az egész világot fél térdre kényszerítő koronavírus-járvány nyomán pláne fogékony az ember az egészségügyi balsejtelmekre és értesülésekre. Ezekből van is szép számmal, hiszen csak a napokban szedtek ki élő férget egy nő agyából, csipkednek a tigrisszúnyogok, és valóban megjelent nálunk is a Covid legújabb variánsa.
Mit kell tudni az Erisről?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ számolt be az Eris megjelenéséről pénteken, jelezve, hogy a Nemzeti Biztonsági Laboratórium humán megbetegedésekből új generációs szekvenálási módszerrel azonosította a koronavírus új variánsát.
Ez hivatalosan a SARS-CoV-2 EG.5 nevet kapta, ám sokkal inkább Erisnek hívják a viszályt és veszekedést megtestesítő, apa nélkül született görög istennő után.
A múlt heti jelentés szerint az Erishez köthető megbetegedések száma nő az egész világon: észlelték már a kontinensünkön túl Amerikában, Indiában és Kínában is,
továbbá Európában és az Egyesült Királyságban kiadja az összes megbetegedés 10, az ázsiai eredetű megbetegedések 20 százalékát. Az Egészségügyi Világszervezet fel is emelte a „figyelmet igénylő változatok” kategóriájába.
Fotó: Shutterstock
A rossz hír, hogy pont abban áll az Eris lényege, hogy gyorsabban fertőz, mint a közelmúlt variánsai. A jó viszont, hogy a szakértői közmegegyezés szerint sokkal enyhébb tüneteket vált ki, a súlyos megbetegedés kialakulásának a veszélye igen alacsony. A potenciális kellemetlenségek sora persze hosszú, a leginkább influenzaszerű jelek közül előfordulhatnak ugyanis a következők:
- fejfájás
- gyengeség
- izom- és ízületi fájdalom
- láz
- orrfolyás
- torokfájás
Pánikra azonban semmi ok, ezt támasztják alá az adatok is, hiszen leginkább stagnál a hazai koronavírus-helyzet, bizonyos részszámok növekedése pedig betudható a szezonalitásnak.
Mit súgnak az adatok?
A legutóbbi, teljességgel feldolgozott időszak, az esztendő 33. hetének (augusztus 14–20.) kimutatása alapján például háromheti enyhe emelkedés után már csökken a szennyvíz koronavírus-koncentrációja, ami a legfőbb indikátora a várható megbetegedéseknek.
A kormányzati honlap szerint „a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja újra csökken. Tendenciát tekintve a legtöbb helyszínen stagnálás tapasztalható. Emelkedés Békéscsabán és Debrecenben látható, míg csökkenés jellemző Kecskeméten, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben. A koncentráció Szolnokon az alacsony, Budapesten és a Budapest környéki agglomerációs településeken, valamint Pécsett az emelkedett, a többi 16 településen pedig a mérsékelt kategóriába sorolható.”
Fotó: Shutterstock
A 33. hét járványügyi tájékoztatója sem adott okot aggodalomra, amely a nyugat-nílusi lázról tett ugyan említést, de e tekintetben is csak nyolc nyilvántartásba vett esetet említett. Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese, Nagy Sándor pedig már azt is cáfolta, hogy ne adhatnának vért Budapest XVI. és XXII. kerületében és Szegeden azok, akik kapcsolatba kerültek a tigrisszúnyoggal.
Ráadásul itthon nem is az ázsiai tigrisszúnyogban, hanem a dalos szúnyogban, azaz a közönséges szúnyog egyedeiben mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, ám ez szintén csak enyhébb és ugyancsak influenzaszerű tüneteket okoz.
Mi a legjobb védelem?
Mindenesetre a biztonság kedvéért kértünk egy friss koronavírus-helyzetjelentést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól, arra keresve választ, hogy
- az Eris miben és mennyire más a korábbi variánsokhoz képest?
- Milyen lehet a terjedés időbeni lefolyása, mennyire lényeges a szezonális hatás?
- Van-e szükség bármilyen óvintézkedésre, például új oltásra, vagy csak a megszokott, józan ész szerinti védekezésre?
A központ szerint „az Eris variáns fertőzőképessége és terjedési sebessége feltételezhetően nagyobb, mint a korábbi variánsoké, de a súlyos megbetegedés kialakulásának veszélye alacsony, a megbetegedés tünetei a többi omikron-variánshoz hasonlóan enyhék”.
A válasz legfontosabb, egyben legmegnyugtatóbb szakasza pedig ez:
Magyarországon hosszú ideje nincs járvány, a Covid–19-fertőzések döntő többsége sporadikusan fordul elő. Az oltás továbbra is a legerősebb védelem megbetegedés ellen, a lakosság átoltottsága magas, és az oltás továbbra is felvehető. Korlátozásokra nincs szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.