A keserű magyar pirula: a szolgáltatások – elemezték a GDP-visszaesést

Augusztus közepe óta ismert, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent. Az utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recesszióban volt a második negyedévet is figyelembe véve. Soha ilyen hosszú technikai recesszió nem volt még Magyarország modern kori statisztikai történetében.

A KSH pénteken második becslésében is megerősítette a csökkenés mértékét, de egyúttal részleteket is közölt az okairól. Az elemzők azonnal értékelték az aprólékos statisztikát, és 

és miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból.

Kiderült, miért gyenge a magyar gazdaság

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy termelési oldalról a mezőgazdaság kedvezően teljesített, hozzáadott értéke mintegy kétharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter, az ING közgazdásza viszont jelezte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye 2,3 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon szemben az általános várakozással, miszerint az agrárium érdemi növekedési hozzájárulást produkálhat a kedvező időjárás következtében. Így tehát az első komoly negatív meglepetés innen eredeztethető. Az ipar és az építőipar gyengélkedésére lehetett számítani, hiszen mindkét esetben az alacsony belső kereslet okozza a problémát. Ami viszont meglepetés, az 

itt 2,4 százalékos csökkenést mért éves alapon a KSH. Az előző negyedévben még növekedést mértek. Az uniós helyzet hasonló a szolgáltatások terén, az euróövezetben ugyancsak lefelé tartó spirál kezdődött, ami alapvetően a kamatkörnyezet emelkedésével magyarázható. A kereskedelem 10 százalék feletti visszaesése már nem akkora meglepetés, bár ez az előző negyedévben még mérsékeltebb, 6,1 százalék volt. A negatív meglepetésben szerepe volt a szállítás, raktározás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás csökkenő teljesítményének. 

Mi erősíti és mi gyengíti a magyar gazdaságot?

Összességében a gazdasági teljesítmény változásához 

• a mezőgazdaság plusz 1,7, 
• az ipar mínusz 1,0, 
• az építőipar mínusz 0,3, 
• a szolgáltatások pedig mínusz 1,5 százalékponttal járultak hozzá. 

Ez igaz akkor is, ha egyébként a szolgáltatások között az egészségügyi szolgáltatások területe jelentős növekedést mutatott fel. A háztartások fogyasztási kiadása 1,5 százalékponttal, a beruházások 4,8 százalékponttal húzták vissza a gazdasági teljesítményt. Erősen negatív (és nehezen magyarázható) a készletváltozás mínusz 2,3 százalékpontos növekedési hozzájárulása.

A szolgáltatási szektor átváltása növekedésből zsugorodásba egyébként európai trend, amelyet jelentős mértékben a kamatok emelkedése hajt. (Ez Magyarországon hamarabb kezdődött, és magasabbra haladt, mint az euróövezetben, de a Magyar Nemzeti Bank már megkezdte kamatai csökkentését, az Európai Központi Bank viszont még mindig az emelésnél tart.) A magyar inflációt zsugorodása ellenére mégis inkább ennek a szektornak a drágulása hajtja, mint a termékeké. 

Felhasználási oldalról a fogyasztás 3,2 százalékos visszaesése nem drámai és nem is kiemelkedően magas a kiskereskedelmi adatok, a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése fényében. 

A beruházások esetében ugyanakkor a masszív 15,6 százalékos visszaesés még úgy is meglepő, hogy a csütörtöki beruházási adat alapján már sejthető volt. Itt az önkormányzati és állami forráshiány, a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása játszik szerepet. A havi, illetve negyedéves adatok alapján az exporttól többet lehetett remélni: az áruexport mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, miközben a szolgáltatásexport 6,2 százalékkal csökkent. 

A szolgáltatásimport is mérséklődött, ráadásul az exportnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal. Így aztán a szolgáltatás-külkereskedelem növekedési hozzájárulása semleges lett, miközben az áruk külkereskedelme 5,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. 

Figyelemre érdemes pozitív meglepetés a természetbeni társadalmi juttatások folytatódó jelentős növekedése. Természetbeni társadalmi juttatásnak minősül a humán egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a fürdők, az önkormányzati lakások – lakbérben nem megtérülő – amortizációja, valamint a sport és a kulturális szolgáltatások. Mindezek között elsősorban az egészségügyi terület okozhatta a felfutást. Szintén némi pozitívumot hozott a közösségi fogyasztás negyedéves bővülése. Itt vélhetően elsősorban a honvédelmi kiadások felfutása adhatott impulzust.

Mi várható 2023-ban, mire képes a magyar gazdaság?

A legnagyobb gond, hogy a szolgáltatások teljesítményének negatív alakulása óvatosságra int a következő negyedév alapján. 

azonban remélhetőleg a technikai recesszióból a következő negyedévben már sikerülhet kitörni. Ebben nagy szerepe lehet az infláció letörésének, illetve szükséges hozzá a stabil és viszonylag erős forintárfolyam is. Ez fokozni tudja a belső keresletet, azon keresztül pedig ismét növekedhet az ipar, az építőipar és például a kiskereskedelem teljesítménye is. Regős Gábor azonban azt is jelezte, hogy az építőiparnál kérdés az is, hogy mikor érkeznek meg az uniós források Magyarországnak.

Virovácz Péter arra is kitért, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik, és jelenleg nem látni rövid távon a kiutat. Hiába várható a reálbérek növekedése az év vége felé, a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton van, és a lakosság jelentős része felélte a tartalékait. Az ingatlanpiac még csak most kezdi a lejtmenetet, a lakossági és vállalati beruházásokat pedig a magas kamatkörnyezet is fékezi a közeljövőben. Az export esetében is gyűlnek a felhők, figyelembe véve a globális ipari folyamatokat. Egyedül a mezőgazdaság jó teljesítményében bízhatunk idén. Összességében az ING Bank az idénre 0,5 százalékos GDP-csökkenéssel számol.