Autóra és mosógépre már igen, lakásra még nem mer hitelt felvenni a magyar
Annak ellenére, hogy az év első hét hónapjában összességében nagyjából az ötödével csökkent a megkötött fogyasztásihitel-szerződések összege, viszonylag stabilnak mondható a kereslet a legtöbb konstrukció iránt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint 2023 júliusának végéig összesen 531 milliárd forintnyi fogyasztásihitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami 20,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 670,3 milliárdtól: ez a visszaesés viszont jóval szerényebb mértékű a lakáshiteleknél kimutatott, közel 65 százaléknál. A fogyasztási hiteleknél mért, nagyjából 140 milliárd forintos csökkenés ugyanakkor szinte teljes egészében a babaváró kölcsön számlájára írható: a gyermekvállalásra készülő házaspárok támogatását célzó konstrukciónál ugyanis egy év alatt kevesebb mint a felére, 117,4 milliárd forintra csökkent a szerződések összege – és 54 százalékkal visszaesett a számuk is.
A személyi kölcsönök iránti kereslet viszont stabil maradt, hiszen a 293,8 milliárdos volumen mindössze 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 316 milliárd forinttól. Ráadásul az év első hét hónapjában megkötött szerződések száma még enyhe mértékben emelkedett is 2022 azonos időszakához képest: a 2022 júliusának végéig regisztrált 134,1 ezer új hitellel szemben most 139 ezer szerződést hoztak tető alá az ügyfelek és a bankok, ami egyben azt is jelenti, hogy az átlagos hitelösszeg érezhetően csökkent egy év alatt. A leginkább lakásvásárlásra és -felújításra, járművásárlásra, és hitelkiváltásra fordított kölcsönök iránti keresletet tovább fűtheti, hogy egyre több banknál a korábbinál is egyszerűbben, kizárólag digitális csatornát használva is elérhető a termék, illetve az utóbbi hónapokban a kamatok is lassú csökkenésnek indultak.
Az MNB adatai alapján stabil a kereslet az áruvásárlási hitelek iránt is: ezekből 20,5 milliárd forintnyit vettek fel a lakossági hét hónap alatt, ami, ha minimális mértékben is, de magasabb az egy évvel korábbi 20,3 milliárdnál.
Az első hét hónap nyertesei viszont egyértelműen a szabad felhasználású jelzáloghitelek voltak: ezeknél a szerződéses összeg a 2022. első hét hónapjában mért 49,7-ről 62,9 milliárd forintra ugrott,
ami 26,6 százalékos bővülés. Ez az ugrás ugyanakkor – ahogy erre a legfrissebb, „Hitelezési folyamatok” című kiadványában a jegybank is rámutatott – leginkább az állampapír-vásárlást célzó, spekulatív hitelfelvételeknek köszönhető, ám ezek hatásával (az állampapírhozamok csökkenése miatt) az előttünk álló időszakban már nem lehet számolni.
Bár az új hitelkihelyezéseken belül folyamatosan csökken a jelentősége, a lakossági fogyasztásihitel-portfólióban még töretlenül nő a babaváró kölcsön súlya. A támogatott konstrukció sajátosságai miatt
a júliusig tartó egy év alatt is 15,8 százalékkal, 1977,2 milliárd forintra nőtt a babaváró állománya, amely alapján a konstrukció részesedése 40,7-ről 43,7 százalékra nőtt a fogyasztásihitel-portfólión belül.
A személyi kölcsönök részesedése minimális mértékben ugyan, de szintén nőtt, és júliusban 28,9 százalékot tett ki, miközben a jelzáloghiteleké – a lassan olvadó állomány miatt – már bőven 17 százalék alatti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.