A magyar bankfelügyelet példásan teljesített – Virág Barnabás a bankvezérek kerekasztalán

Manapság főként forgóeszköz finanszírozási igény keletkezik, a beruházási igény még nem - mondta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese arra a kérdésre, hogy milyen hitelre van leginkább kereslet. Hegedűs Éva hozzátette, hogy nálunk nagyon sok forgóeszköz igény van, de beruházásokra is van kereslet, nem látnak visszaesést. 

A zöld hitelezésről Jelasity Radován azt mondta, igyekeznek az MNB előírásainak megfelelni, évente rakják össze a fenntarthatósági jelentésüket, de ha tovább mennek ennél, az már nagyon nehéz ügy.  

- fogalmazott a Bankszövetség vezetője. 

Simák Pál ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nagyon nagy potenciál van a zöld hitelezésben, hosszú távon nagyon hamar megtérülhet. Úgy látja, az igény nagy rá, ahány ember rakott fel napelemet, ha ez meg van támogatva, akkor egy újabb lökést adhat a zöld hitelek iránt.

Hegedűs Éva szerint egy fejlett gazdaságban igaz, hogy az államnak akkor kell segítenie, amikor baj van, de olyan állam esetében, ahol a piacgazdaság csak a 90-es években kezdett felépülni, hosszú időre van szükség. Nem véletlenül esett vissza a kkv hitelezése a gazdaság lassulásával.

- szögezte le, amivel kapcsolatban Virág Barnabás emlékeztetett, hogy 8-9 éve is ugyanezt mondták, és még mindig a vállalati penetráció 15-16 százalékos. 

Érződik az állampapír piac elszívó hatása, de nem olyan mértékben, mint gondoltuk - mondta Wolff László az állampapírok iránti keresletet ösztönző állami beavatkozásról. Hegedűs Éva szerint nem kérdés, hogy a lakosság reálmegtakarítása csökkent, kérdés, hogy hányad része fakad az alacsonyabb reáljövedelemből, szerinte ezt vizsgálni kell. Jelasity Radován szerint az a jellemző, hogy a megtakarítások egy része likvid eszközből átmegy befektetésekbe, ez magyarázza betétállomány csökkenését.

Simák Pál szerint jövőre is megmarad a bankrendszer jövedelmezősége, bár kérdés, hogy milyen szektorális adókat kapnak a nyakukba. Pár országban nincsen bankadó, Németországban a koalíciós szerződést például nem engedi, de úgy látja, a bankok ezt tudják kezelni. 

Hangsúlyozta, hogy szükség lenne jogszabály módosításra, jelezni is fogja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy szabályozói változások kellenek.

Világon nincsen olyan stresszteszt, mint amilyen Magyarországon van- mondta Jelasity Radován, szerinte ennél jobb tesztet még senki nem talált ki. Az OTP is előkelő helyen végzett a teszten Wolff László szerint. Hegedűs Éva úgy látja, az európai bankhatóság sokkal szigorúbb előírásokat tartalmaz, mint az amerikai bankhatóság, egyetért vele, hogy nagyon hatékonyan és gyorsan intézkedtek márciusban, amivel sikerült a fertőzést megállítani. 

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: 1990 óta Amerikában a legalacsonyabb szinten a jelzálogpiac, Európában is hasonló látszik, a hitelezési aktivitás itt is jelentősen csökken. 

 Wolf László OTP Bank vezérigazgató-helyettese a régiós kitekintésében rámutatott, Albániában is elérték 6-7 százalékos csúcsot a kamatokon, de mindenütt jelentősen csökkent a hitelezés, szerinte ez hamarosan korrigálhat. Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója jelezte, ha egyszerű kapcsolat van a GDP és a hitelezés között, ha csökken a GDP, akkor a hitelezés is csökken. Ha ugyanis magasak a kamatok, nem teszik lehetővé az olyan hitelezést, ami az állami támogatásoknak köszönhetően korábban láttunk.

- jegyezte meg

A monetáris politika új szakaszba lép, azzal, hogy összezár az egy napos betéti eszköz és az alapkamat - hívta fel rá a figyelmet az MNB alelnöke, innentől kezdve egyszerűsödik a monetáris politika. Eddig egy O/N betéti jellegű instrumentum volt az irányadó eszköz, továbbiakban is így lesz, a kamatfolyosó pedig szimmetrikussá válik.

Virág szerint minél jobban működik a monetáris transzmisszió, annál hatékonyabban lehet csökkenteni az inflációt. A vállalati betétpiacot leszámítva mélyen a betétekre fizetett kamatok a jegybanki kamatszint alatt vannak. A hitelezés kapcsán jelezte:

A legnagyobb probléma a keresletből fakad, nem a kínálati jellegű a probléma, a hitelezési kapacitása erős a bankrendszernek, "a keresleti oldal nagyon hiányzik".

A vállalati hitelállomány növekedési ütemének lassulása általános jelenség az EU-ban, a bizonytalan gazdasági környezet visszaveti a hitelezést. A hazai esetben viszont látszik, hogy megjelent egy jelenség, amire figyelni kell a szabályozói oldalnak, ez pedig a devizahitelezés. 

A hitelkockázatok egyelőre nem materializálódtak, amit a stabil munkaerőpiac is alátámaszt. A digitalizáció kapcsán úgy látja, a magyar bankrendszer komoly előrelépést ért el, de jelentős a tér a további fejlődésre.

A hazai bankrendszerről azt mondta, sokkellenálló-képessége továbbra is erős.

- húzta alá. A megugró kamateredmény több extra kiadásra is fedezetet nyújtott. Bár a transzmisszió lassú, bizonyos szegmensekben zajlik a betétek átárazása. Az eszközoldalon nagyon sok hitel kamat fixálva van, ebből a hatásból negatív egyenleg adódott. A jegybank negatív eredménye kapcsán rámutatott: 

Az MNB-től szerzett kamatjövedelem nagyon meghatározó ennek köszönhetően. A betétállomány ugyanakkor szűkül, nagyjából 800 milliárd hagyta el a bankokat, be kerül a kamatozáson keresztül friss likviditás a rendszerbe, folyamatosan áramlik új likviditás a bankokba. Ez okozza, hogy a bankok likviditási pozíciója stabil és az elvárt szint fölött van.

A bővülő kamatjövedelem jelentősen növelte az EU bankjainak jövedelmezőségét, amit egyre több ország terhel meg különadóval Virág szerint.

Az EU bankrendszerét leginkább az ingatlanpiac és a jövedelmezőség felől fenyegetik kockázatok. A kamatkörnyezet úgy emelkedett meg, hogy a globális adósságállomány brutálisan megemelkedett az elmúlt 10-12 évben. 

A gazdaságtörténeti tapasztalatok hosszú távon működnek: amikor túlértékeltség van és megemelkednek a kamatok a magas államadósság mellett, abból előbb-utóbb korrekciónak kell következnie Virág szerint.

Viharon túl, szélcsenden innen? - ezzel a kérdéssel vezette fel előadását Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki a világban zajló eseményekről elmondta, évszázadonként egyszer fordul elő hasonló. Hangsúlyozta, a közeljövő fontos kérdése, hogy a közelmúlt eseményei további rendszerszintű kockázatok előhírnökei, vagy mindössze a szigorúbb kamatkörnyezet okozta izolált események. A világ szerinte kizökkent a kényelmes helyzetből, olcsó forrás volt, lehetett stabilan növekedni, "ennek a világnak vége van", jegyezte meg.

 Ami viszont jó hír, hogy az európai bankszektor átmeneti megingást szenvedett el márciusban, az árfolyamok korrigáltak. Tehát ennek a magas kamatkönyezetnek vannak a stabilitást érintő negatív következményei - összegezte a tapasztalatokat. Szerinte jó dolog volt rendszerszintű kockázatokra felkészülni, 

A szabályozói törekvések tehát helyesek voltak, azt a problémát sikeresen kezelték, amivel az amerikai bankrendszer szembesült.