Drágán dolgozik az építőipar, de nem ezért juthat kevesebb munkához

– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Emlékeztetett, hogy az első fél évet 7,0 százalékos termeléscsökkenés jellemezte, az év egészében ennél néhány százalékponttal nagyobb visszaesést sem tart elképzelhetetlennek. 

A termelési érték az első fél évben 3,1 százalékkal mérséklődött az építőiparban, ez a lassabb árnövekedés miatt 2023 egészét tekintve szintén néhány százalékponttal nagyobb lehet a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő szerint.

Az elmúlt hónapokban az építőipar teljesítménye éves alapon rendre mérséklődött. Júniusban az ágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékkal esett vissza, míg havi alapon 1,4 százalékkal a KSH előző gyorsjelentése szerint. 

Továbbra is drágán dolgozik az építőipar

A korábbi hónapokban a visszaesés jellemzően nagyobb volt, a júniusi kedvezőbb adat az alacsony bázisnak köszönhető. A csökkenésben több tényező játszik szerepet: Regős Gábor szerint a legfontosabb talán az uniós források visszatartása, de kiemelendő a magas kamatkörnyezet, továbbá az állami és önkormányzati forráshiány is. 

Ezen tényezőkben nagy változás nem történt, pozitív elmozdulásról csak a kamatok esetében lehet beszélni, hiszen a jegybank fokozatosan mérsékli az effektív kamatot – természetesen amíg ennek a hitelezésre szemmel látható hatása lesz, az időbe telik. 

A rendelésállomány a korábbi rendelések kifutásával folyamatosan csökken – június végén bár az új rendelések volumene 16,7 százalékkal nőtt, a hó végi szerződésállomány 26,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez azonban bár elsőre riasztónak tűnik, valójában még mindig egy 2800 milliárd forintos rendelésállományt takar – ezen a magas szinten 2022 óta áll a rendelésállomány, a korábbi években jóval alacsonyabb értékeket láthattunk. 

A rendelésállomány szintje részben a magas áraknak köszönhető – elmondható tehát, hogy 

– mondta a Makronóm Intézet szakértője rámutatva, hogy az építőipar továbbra is drágán dolgozik. A második negyedévben az árak negyedéves alapon 1,6 százalékkal, míg éves alapon 17,2 százalékkal emelkedtek.

A júniusi és a júliusi helyzet még rosszabb, mint a korábbiak – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Koji László, az ÉVOSZ elnöke nyár közepén, aki augusztusban már a kritikus szintre csökkent rendelésállomány miatt kongatta meg a vészharangot, jelezve, hogy nem látják, hol van a mélypont.

Mit tükröznek a cégmutatók?

Az ágazat szereplői különösen az állami megrendelések közel 3000 milliárd forintos csökkenését, valamint a lakásépítések 25 százalékos visszaesését tekintik kiemelten aggasztónak, a szakma szerint az építési vállalkozásoknak alapvető költségoptimalizálási intézkedéseket, köztük 

A vállalkozások jellemzően lassabban reagálnak a gazdasági változások dinamikájára, a cégalapításokból, cégmegszűnésekből formálódó cégtrendben nem rögtön látható változás. A bezárás nem az azonnali válasz a kihívásokra – összegezte az Opten legutóbb, az építőipar júliusi folyamatait vizsgálva. 

Az építőipari feszültségek nem új keletűek, és időnként nem mutatkoznak meg a számokban. Az adatok alapján ugyanis márciusig az építőipari vállalkozások száma nőtt, majd mérsékelten csökkent, júniusban stagnált, majd júliusban több mint százzal csökkent. Utóbbi már az ágazat jelentős trendváltozását jelzi – összegezte az Opten céginformatikai társaság legutóbbi elemzésében.

A vállalkozások számának csökkenése összefüggésben állhat az ágazat gazdasági kihívásaival, különösen a felszámolási és kényszertörlési eljárások növekedésével. Több mint 400 új felszámolási eljárás indult a második fél év első hónapjában, amikor az idei eljárások száma már majdnem másfélszerese volt a tavalyinak. A felszámolási eljárások növekedése elsősorban a korábbi magas kényszertörlési eljárások miatt következett be – közölte az Opten.

Milyen hatások formálták az építőipart nyár óta?

Alapvetően inkább lefelé kúszhatott az ágazat teljesítménye az elmúlt időszakban, hiszen még ha történtek is új megrendelések, azok nem léptek beruházási fázisba és nem kezdtek el áramlani az uniós források sem – mondta a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Rámutatott: 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium több új vidéki beruházást is bejelentett, például a 47-es út négysávossá alakítását, a Tisza-híd építését Szeged és Hódmezővásárhely között, a Hódmezővásárhely és Debrecen közötti négysávos út építését, miközben számos fővárosi beruházást törölt, így például az elővárosi közlekedés fejlesztését, a Galvani híd építését, a H6-os és H7-es hév fejlesztését.

– hangsúlyozta Regős –, hiszen az egyes tételek költsége összességében nem ismert.

Vélhetően a leállított beruházások sem a következő hónapokban indultak volna, ahogy az új fejlesztéseknél is először tervezni kell.

A júliusi építőipari adatok előtt másokat is megkerestünk, de szakértői prognózist a banki elemzők nem közöltek, mondván, csak a tényadatokat hivatottak kommentálni.