Annak ellenére, hogy sok vállalat használ szűrőket az adathalászat elleni védelemben, a támadások így is képesek elérni rendszereinket és adatainkat. „Az emberek még mindig hajlamosak rákattintani a rosszindulatú linkekre, gyakran megbízhatónak tűnő űrlapokat töltenek ki, vagy csalók által működtetett bejelentkezési oldalakon adják meg hitelesítő adataikat. Az is a probléma része, hogy nem tudják megkülönböztetni a hamis URL-t a valós címektől” – mutat rá a problémára Csizmazia-Darab István, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.
A biztonsági szűrők nem képesek minden támadást megakadályozni. A támadók továbbfejlesztették módszereiket, és már olyan technikákra támaszkodnak, mint a megszemélyesítés vagy a válaszlánc (reply-chain) támadás. A fejlett fordítóprogramoknak köszönhetően a csalók szövegeinek nyelvtana és stílusa egyre kifinomultabb, így az üzenetek kiszűrése nehezebbé válik. A támadóknak elég egyetlen munkavállaló figyelmetlensége ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges adatokat.
Az ESET statisztikája szerint 2022-ben a globálisan feljegyzett támadások csaknem 19 százaléka adathalász incidens volt. Az arány 2023 első három hónapjában pedig már jelentősen, 37,5 százalékra nőtt.
A hibrid munkavégzés elterjedésével a kiberbűnözők is változtattak szokásaikon, és a támadások során egyre többször használják fel olyan, a távmunkához elengedhetetlen népszerű cégek és programok neveit, mint a DHL, a WeTransfer, a DocuSign, a Microsoft Office vagy a Microsoft Outlook. A csalók hatékony eszköze az informatikai csapat nevében küldött üzenet, amelyben a munkavállalót jelszóváltoztatásra kérik. A támadók akár a hivatalos márkajelzésekkel is visszaélhetnek, hogy az áldozat megbízhatónak tartsa őket.
A csalók mindig, minden helyzetben kihasználják az aktuális eseményeket, legyen az olimpia vagy földrengés, repülőgép-szerencsétlenség vagy világjárvány, netán közelgő kulturális esemény vagy háború. Ezekre azonnal reagálnak, és máris jönnek az adománygyűjtésről, zárolt fiókértesítésről, kamu nyereményekről vagy bennfentes titkos információkról szóló üzenetek. Ám ugyanúgy igaz az azonnali ugrás a csalók részéről a személyes eseményekre: születésnapra, érettségire, esküvőre, temetésre.
Az adathalászattal kapcsolatban a CTA független kutatóintézet 2023 júniusában, ezerfős mintán – a Sophos megbízásából – ugyanilyen felmérést végzett a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban is. Az elmúlt egy évben a közösségi média magyar felhasználóinak a fele találkozott olyan üzenettel, amelyben hamis e-mailekkel, sms-ekkel próbáltak személyes adatokat kicsalni.
Sajnos sok magyar megkönnyíti a hekkerek dolgát, viszont jó hír, hogy csupán 11 százalékuk továbbítja WhatsAppon vagy Messengeren keresztül a bejelentkezési jelszavakat és fontos dokumentumokat.
A Sophos megbízásából készült felmérés szerint a közösségi média hazai felhasználóinak a 47 százaléka kapott veszélyes e-maileket kiberbűnözőktől az elmúlt évben.
A válaszadók 42 százaléka megerősítette, hogy az elmúlt évben kapott sms-t csalóktól, 36 százalékuk kapott gyanús telefonhívást, 32 százalékuk azonnali üzenetküldő üzenetet. A leggyakoribb (45 százalék) kapcsolatot az adathalászattal e-mail, SMS és telefonhívás formájában a 25 és 34 év közöttiek jelentették be, a legkevesebbet (30 százalék) pedig a legidősebb, 55 és 65 év közötti válaszadók.
A csehek és a lengyelek sem szemfülesebbekA helyzet némileg eltérő a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban, ahol a Sophos azonos jellegű felmérést végzett. A cseh válaszadók 62 százaléka szembesült már hamisított e-mailekkel, a gyanús azonnali üzenetek és sms-ek esetében 42, illetve 36 százalék volt az arány. A legkevesebben, a megkérdezettek mindössze 22 százaléka találkozott már vishinggel, azaz telefonhívás formájában végrehajtható adathalászattal. A lengyel válaszadók közül minden második talált adatszerzés céljából küldött e-mailt a postaládájában. Megközelítőleg 40 százalékuk ismerte el, hogy kapott már hamis sms-t, és a válaszadók 29 százaléka beszélt már telefonon egy magát másnak kiadó csalóval. Csak minden ötödik lengyel válaszadó tapasztalt már adathalászatot Messengeren vagy WhatsAppon keresztül. Kiderült, hogy a magyarok csupán 11 százaléka továbbít bizalmas információkat elektronikus módon, leggyakrabban a 18–24 éves korosztályba tartozók (27 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (22 százalék). A cseh válaszadók körében ez az arány 30, a lengyeleknél pedig 27 százalékos. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.