Hónapok óta gyülekeznek a sötét fellegek a német gazdaság egén, amely tavaly év vége óta siralmas számokat produkál. Ugyan csökken az infláció, és a növekedés talán már a negyedik negyedévben is visszatérhet, a hosszú távú kilátások ezzel együtt sem túl fényesek.
Láthatóan megszenvedi az olcsó orosz energiáról való leválást és az erőltetett zöldátállást Európa legnagyobb gazdasága,
amely most azzal a veszéllyel néz szembe, hogy a nemzetközi piacokon elveszítheti azt az előnyét, amelyet az elmúlt évtizedekben kemény munkával kiharcolt magának.
Nem véletlen, hogy a német cégvezetők egyre nyíltabban kritizálják a hivatalos gazdaságpolitikai irányvonalat, és egyre többen tervezik, hogy kiszervezik a termelésüket. Legutóbb épp augusztus végén látott napvilágot az a jelentés, amelyben a német vállalatok 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tiszta energiára való átállás rossz vagy nagyon rossz hatással van a versenyképességükre. Egészen meghökkentő, hogy a gyártók nem kevesebb mint 32 százaléka fontolgatja vagy pedig már el is kezdte a termelés külföldre helyezését.
„Nem készült fel Németország a 21. századra, elment felette az idő” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a probléma egyáltalán nem új keletű, Németország nagyon sokáig a költségvetési egyensúly bűvöletében élt, miközben a cégek nagyon alacsony költségszerkezettel tudtak működni. Erre jött az energiaválság, amely fenntarthatatlanná tette a gazdasági szerkezetet.
Korábban azt mondtuk, hogy ha valami high-tech, az biztosan Németországból jött, de ez ma már nem igaz
– vélekedett a szakember, hozzáfűzve, hogy ha korábban valaki rákérdezett, hogy mi a német gazdaság erőssége, az egyből rávágta, hogy az export, azonban már ez sem állja meg a helyét. Persze ebben a Covid és az ellátási láncok szakadozása is szerepet játszott, de mélyebb strukturális okai is vannak. Ami ugyanis régen segítette a német ipart, azaz hogy a kínai vásárlók megvették a német termékeket, ma már nem jellemző, Kína sokkal nagyobb mennyiségben és talán jobb minőségben is elő tudja állítani a tartós fogyasztási cikkeket, és a német iparcikkek iránti kereslet megcsappant. Ráadásul az elemző szerint a belső keresletélénkítés eszköze is hiányzik, a legutóbb egy, a GDP 0,2 százalékát kitevő programot jelentett be a Scholz kancellár vezette kabinet.
A külkereskedelmi adatok alapján a német gazdaság problémái Magyarországot sem hagyják érintetlenül: 2022-ben is a teljes magyar kivitel (55 ezer milliárd) negyede irányult Németországba, miközben a második legfontosabb partnerünk, Olaszország csak 5,7 százalékkal vette ki a részét a forgalomból, tehát a függőségünk egyértelmű.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak azt mondta, hazánkra nézve nagyon nem jó a német gazdaság gyengélkedése, és egyelőre a fordulatot sem látja. A kérdés összetett: egyrészt van egy energiakrízis, emiatt elmaradnak a beruházások, és csökken a termelés, másrészt a német vállalatok jól láthatóan más helyszíneket keresnek maguknak. Az energiaintenzív cégek elsősorban Amerikában, másik részük pedig Kelet-Közép-Európában fektetne be. Épp ezért ebből profitálhatunk is még.
Nyertese is lehet ennek a gyengélkedésnek a magyar gazdaság, ha csak az autógyárakat nézzük, akkor egyre nagyobb a német autógyárak termelési volumene idehaza
– mutatott rá a szakember, aki szerint ha elkezd termelni a BMW 2025-től, az még erre rátesz egy lapáttal. Mindenesetre úgy látja, annak ellenére, hogy a Németországgal való gazdasági kapcsolataink növekedtek az elmúlt években, arányaiban a német gazdaság problémái egy fokkal kevesebb fejtörést okoznak nekünk, miután a feldolgozóipari tevékenységen belül egyre hangsúlyosabban jelennek meg az ázsiai cégek.
Virovácz Péter annyiban árnyalja a képet, ha a német export rossz, az arra is utalhat, hogy a globális kereslettel van probléma, és ettől mi sem tudjuk függetleníteni magunkat, a kapacitásnövelő beruházások egy ideig el tudják ezt kendőzni, és akár az ipari recesszió korszaka is beköszönhet. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy Európa és az európai autógyártók egyértelműen lépéshátrányba kerültek az elektromos átállás terén Kínával és Amerikával szemben, amit jól tükröz, hogy egy elektromos Volkswagen annyiba kerül, mint egy Tesla, miközben paramétereiben nem tartalmazza ugyanazt. Ezzel együtt Török Zoltán úgy látja, hogy ebből a helyzetből is ki lehet kecmeregni, nincs eleve eldöntve a verseny, ugyanis ott van egy olyan tudás és technikai felkészültség, amelyek ezt a lemaradást enyhíteni tudják. Még korai lenne temetni a német autóipart – jegyezte meg a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.