Magyarország hivatalos vételi ajánlatot tett a Budapest Airport többségi tulajdonrészének megvásárlására – erről közölt cikket a Bloomberg.
A nemzetközi hírügynökség szerint
a vevő egy állami irányítás alatt álló befektetési társaság.
Ugyanakkor a Bloomberg nem hivatalos forrásokra hivatkozik, hanem egy az ügyet jól ismerő személyre. A neve elhallgatását kérő forrás azt állítja, hogy a magyar kormány hivatalos ajánlatot tett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. többségi, 51 százalékos részére. A tárgyalási folyamat nincs abban a stádiumban, hogy a ferihegyi repülőtér tulajdonosai elfogadhatták volna a kínált összeget, azonban a döntés megszületett, hogy további tárgyalásokat kezdeményeznek immár a vételi ajánlatról.
A Bloomberg azt is tudni véli, hogy a fennmaradó 49 százalékot egy másik reptéri operátor szerzi majd meg. De, hogy pontosan melyik cégről van szó, az egyelőre nem derült ki. A lap arról számolt be, hogy megkeresték a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, hogy kommentálják a fejleményeket. Magyar oldalról a tárca vezeti a visszavásárlás tárgyalásait, nyilatkozni azonban nem kívánt.
A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel. A Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt. Őket még 2020-ban kereste meg egy befektetői kör azzal a kérdéssel, hogy kívánja-e értékesíteni a budapesti repteret. A konzorcium a magyar mellett nemzetközi partnereket is tömörített, de ebben is már benne volt a magyar állam, illetve a Mol és az Indotek. A megkeresést azonnal kiszivárogtatták, akkor is a Bloomberg amerikai hátterű médiavállalatnak, az alapos gyanú szerint maguk a tulajdonosok. Könnyen lehet, hogy ezúttal is ez a forgatókönyv érvényesült.
Mindenesetre 2021-re változott a konzorcium összetétele, a kormány pedig az év májusában Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter személyében kormánybiztost nevezett ki a Budapest Airport többségi állami tulajdonba való megszerzésének előkészítése feladatával. A tárgyalások a tárcavezető vezetésével zajlottak, majd az állam, az Indotek és a Mol konzorciuma 2021 nyarán egy úgynevezett non-binding offer, tehát nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróról szólóan. Ez az összeg az enterprise value-ra, tehát a társaság teljes értékére vonatkozott, amely tartalmazta a budapesti repülőtér eurómilliárdos hitelállományát, amelynek a szerkezeti átalakítása nem kis falatnak ígérkezik (javarészt külföldi pénzintézetek konstrukcióiról van szó). Mindenesetre ezt a nemzetközi tulajdonosok alacsonynak, de mindenképpen alkalmas tárgyalási alapnak értékelték.
A második, 2021 őszén benyújtott non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt.
Úgy tűnt, a ferihegyi reptér visszaszerzése bármelyik pillanatban megtörténhet, azonban Orbán Viktor 2021 decemberében bejelentette, hogy Ferihegy visszaszerzésének ügyletét semmiképpen sem észszerű nyélbe ütni a 2022-es országgyűlési választások előtt. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy megvárják a választásokat, és majd utána döntenek erről. A fejleményt a hazai büdzsé helyzetével, a magas inflációval, valamint a nemzetközi pénzpiacok bizonytalanságával indokolta. Utólag elmondható, a döntés helyesnek bizonyult, hiszen 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború, ami súlyos gazdasági krízist idézett elő. A közel 4,5 milliárd euró, amennyiben kifizetik a Budapest Airportért, súlyosan hiányzott volna az államkasszából.
Az idén februárban azonban a stratégiai szempontból kulcsfontosságú társaság magyar tulajdonba való visszaszerzése ismét a figyelem középpontjába került, miután Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a kabinet felhatalmazta Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy tárgyaljon a reptér tulajdonosaival a tranzakcióról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a reptér óriási hasznot hoz, ráadásul nemzetbiztonsági kérdés, hogy legalább részben állami vagy magyar tulajdonban legyen.
Szeretnénk, hogyha ezeket a jól ismert, egyébként már a reptér szocialisták általi eladásakor is hangoztatott céljainkat az idei vagy a következő évben érvényesíteni lehetne
– fogalmazott. A megjegyzés annak szólt, hogy a cég 75 százalékát 2005-ben egy 75 évre szóló koncesszió keretében privatizálta az akkori Gyurcsány-kormány. A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA Internacional Lcd. volt, az eladási ár pedig 464,5 milliárd forint. A még állami tulajdonban lévő 25 százaléknyi részvényt 2011-ben értékesítette 37 milliárd forintért a mostani kormányzat, miután belátta, hogy a kisebbségi részesedés nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport stratégiai működésében.
Mindenesestre 2023 május végén már arról beszéltek a kormány tagjai, hogy a tranzakció az év végéig lezáródhat. A most benyújtott vételi ajánlat – amennyiben a Bloomberg értesülése helytálló – abba az irányba mutat, hogy a visszavásárlás valóban megtörténhet az idén decemberig. Kérdés, mennyibe fog kerülni.
Páratlan aranytartalékokat rejt FerihegyA budapesti repülőtér kétpályás rendszere messze van a maximális kihasználtságtól. Kerítésen belüli fejlesztésekkel megduplázható az utasforgalom. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.