Vitatott téma az egészségügyi dolgozók kategorizálása – és fizetése

Idén nyár után jövő tavasszal is emelkedhet az egészségügyi dolgozók bére, csak most nem egységesen, hanem differenciáltan – az utóbbin pontosítanának és igazítanának az érdekvédő szervezetek.

A 30 oldalas és 25 módosítót tartalmazó, A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról című csomag fő egészségügyi passzusa szerint új kategóriák jönnek majd létre az egészségügyi dolgozók között – amelyekhez ráadásul igazítják majd a béremeléseket –, egy alap- és egy kiemelt kategória. 

Az utóbbiba azok kerülhetnek, akik az alább felsorolt pluszterheket jelentő adottságok mellett dolgoznak:

• fokozott fizikai és pszichés körülmények között,
• fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen,
• különösen nagy felelősséggel járó szakterületen,
• kiemelt ellátást végző területen,
• speciális kompetenciákat igénylő szakmákban.

A felsorolt körülmények között dolgozók eddig jellemzően pótlékok formájában kapták meg a pluszellentételezéseiket, ezt most egyszerűsítené a kormányzat.

Kinek mennyivel nőtt a bére?

Arról, hogy ki és melyik csoportba kerül, a munkáltató dönt, méghozzá 2024. február 29-ig, az eredményről pedig egyoldalú jognyilatkozatban tájékoztatja az érintetteket. 

amit a munkaszerződése módosításának kell tekinteni. Apró betűs rész, hogy az új besorolás szerinti bér nem lehet alacsonyabb a korábbi keresetnél, kivéve, ha az illetménypótlék vagy -elem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően már nem áll fenn.

Ezzel valósul meg a kétlépésesre tervezett béremelés második fele, amire Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára augusztus elején célzott, majd szeptember elején megismételte. Júliusban ugyanis még nem differenciáltan, hanem egységesen kaptak 18 százalékos emelést az egészségügyi dolgozók.

Miként alakulnak ki a fizetési osztályok?

Az államtitkár összevetette a 2010-essel a mostani, 2023-as emelés utáni bruttó fizetéseket, nagyjából leképezve az új, kétosztatú kategorizálást is:

• 4–6 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 126 270-ről 498 600 forintra
• 20 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 149 150-ről 582 550 forintra
• 4–6 éve dolgozó középfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 91 400-ról 401 240 forintra
• 20 éve dolgozó középfokú végzettségű ápoló, egészségügyi szakdolgozó: 106 600-ról 460 000 forintra

– mondta Takács Péter. 

Még sincs teljes egyetértés és elégedettség.

Mivel érvel a szakszervezet?

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) például arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes volna kiegészíteni a tervezetet például azzal, hogy ne csak az orvosok, hanem a szakdolgozók esetében is legyen szerepe a jogviszonyban eltöltött időnek, továbbá országosan és egységesen határozzák meg a kiemelt kategória kritériumait, elkerülve, hogy a helyi vezetők azon rokonterületen dolgozókat preferálják, amelyeken maguk is tevékenykednek.

– véli a FESZ. A szervezet azzal érvel, hogy a kategorizálással megbízott vezetőknek alapvetően nincs képzettségük, ezért kéne csökkenteni a differenciálási lehetőségüket, és ragaszkodnának ahhoz, hogy az orvosi bértáblában meghatározott fizetési kategóriákat vezessék be az új alap- és kiemelt kategóriákban is. 

Az pedig szintén nem mellékes a FESZ szerint, hogy az alapkategóriában is meg kéne emelni az alsó bérhatárt, továbbá senki se maradjon ki az emelésből, és mindenekfelett ne egyoldalú legyen a döntés, hanem szerződésmódosítás formájában rögzítsék az új kategorizálást és bérezést.

Mivel a megismert szöveg egyelőre nem elfogadott törvény, hanem csak tervezet, szeptember 30-ig, azaz máig lehet véleményezni, a FESZ erre például határozottan ígéretet tett.