A kormány tovább halad az ezermilliárdos támogatások útján, de elvárásai is vannak
A magyar társadalom jelentős része vállalkozó, több mint egymillió ténylegesen működő vállalkozást tartanak számon az országban, az ő érdemeiket a kormány most azon keresztül is el kívánja ismerni, hogy a magyar vállalkozók napját széles körben megünnepelné – ebből a célból nyújtott be egyéni képviselői indítványt múlt héten Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Mára a rendszerváltás előtti 90 százalékos állami tulajdonból 90 százalékos vállalkozói tulajdon lett, mindez a sok kockázatot vállaló vállalkozói körnek, Demján Sándornak és társainak köszönhető, akik megvalósították a magántulajdonon alapuló vállalkozói gondolatot – magyarázta a Világgazdaságnak a miniszterhelyettes, akinek az indítványát kedden várhatóan tárgyalják bizottsági szinten. A vállalkozók napjának megtartását a VOSZ elnökének 1999-ben megválasztott Demján Sándor vezette be, minden évben december első péntekén tartották, a mostani indítvány erre erősítene rá országos szintre emelve az alkalmat.
Élő kapcsolat van a vállalkozókkal
A kormány a legjobb foglalkoztatási politikával sem tudta volna elérni a vállalkozók közreműködése nélkül például az egymillió új munkahely megteremtését – világított rá Fónagy János.
Azzal folytatta, hogy a vállalkozók szerepe felbecsülhetetlen a társadalomban:
Ha a boltok polcain áru van, ég a villany, jön az autóbusz, vannak munkahelyek, akkor mindenki teszi a dolgát, béke van.
Fónagy János kiemelte, hogy a kormány és a vállalkozók között „nagyon élő” kapcsolat van, megkeresik őket a problémáikkal, ők pedig ahol tudnak, segítenek a cégeknek. Az elmúlt három évben több ezermilliárd forinttal támogatták a gazdaságot a különféle állami programokon – például Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram, a Széchényi-kártya program, az energiaintenzív vállalatok támogatása, a munkahelymegtartó program – keresztül célzott támogatást is adnak. Azt is elárulta, hogy terveznek még intézkedéseket: mindig vannak új tervek, „ezen az úton mennek tovább”.
Köszöni a kormány a bankoknak
A kormányzati támogatásokért cserébe azt várják el a vállalkozóktól, hogy a foglalkoztatás szinten maradjon, a jövedelmek növekedjenek.
A miniszterhelyettes óriási eredményeknek nevezte, hogy a vállalkozók a jelenlegi nehézségek közepette is nyitottak a béremelésre, a bankokra pedig tárgyalások révén hatni tud a kormány, ami „a múltban nem volt jellemző, és a világon sem ez a trend”.
Példaként felidézte, hogy a pénzintézetek az egyeztetések nyomán önkéntesen vállalták az új forgóeszközhiteleknél, hogy 8,5 százalékos kamatplafont vezetnek be az új szerződésekre vonatkozóan, „ezt a kormány nagyra értékeli”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi években a külföldi befektetők bizalma a nehézségek közepette is töretlen maradt az ország iránt, Németország és az Egyesült Államok részéről is, az olykor előforduló politikai szócsaták ellenére is. Idén az első fél évben az FDI-állomány soha nem látott szintre emelkedett – tette hozzá.
Sok milliárdokban mérhető csapások
A miniszterhelyettes arra is kitért: a társadalom a rendszerváltást követően, 2010-re morálisan és gazdaságilag is katasztrofális állapotba került, ebből a helyzetből sikerült a kormányváltást követően mindkét síkon megerősíteni az országot. Az elmúlt három-négy év jelentős, sok milliárdokban mérhető csapásait – járvány, háborúk, szankciók, energiaválság – jól állta az ország, ez is mutatja, hogy a gazdaság alapszöveteit sikerült megvédeni – vélekedett.
Összegezte:
A sokkokat kibírtuk, a hiánycél ugyan módosult, de nem lógunk ki vele az uniós országok sorából.
Azt is hozzátette: jövőre az egy számjegyű infláció mellett a gazdaságot a vállalkozásokkal együttműködve újra kell indítani, vissza kell térni ahhoz a 2-4 százalékos növekedési pályához, amelyről három évvel ezelőtt a külső tényezők letérítették az országot.
VOSZ: a források nem a csókosoké
A kormányzati programok – Széchényi-kártya program, a Gyármentő program, kamatstop – együttesen 1,5 százalékot adtak hozzá a GDP-hez, ezek nélkül idén garantáltan masszív recesszió lett volna a gazdaságban – magyarázta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
A nagyobb vállalatoknak szóló, ezermilliárdos Baross Gábor hitelprogram kifizetései már 500 milliárd forint felett járnak, a kisebb cégeknek is megfizethető, akár 3,5-5 százalékos kamatozású, államilag garantált SZKP-hitelekre idén eddig már 1200 milliárd forint értékben szerződtek – részletezte.
Felidézte, hogy az SZKP-n keresztül tavaly 1800 milliárd forintot helyeztek ki több mint 60 ezer vállalkozásnak, ilyen széles körről lévén szó nyilvánvaló, hogy nem a politikához közeli vállalatokat pénzelik. Javasolta, hogy a vállalkozók, akiknek szükségük van forrásra, fáradjanak be a VOSZ, a kamarák vagy a KAVOSZ egyik irodájába, és mindenféle külön közbenjárás nélkül meg is győződhetnek az előbbi állításról.
Mindenki hozzáteszi, amit tud
Magas inflációs környezetben minden jegybank próbálja szűkíteni a pénzmennyiséget, ezáltal viszont a finanszírozási piac kiszárad, nehézkessé válik a hozzáférés a hitelekhez – mondta. Hozzátette: megfelelő hitelek nélkül a vállalatok bővítései megakadnak, és lassul, sőt, leállhat a gazdasági növekedés; ilyen körülmények között az államilag támogatott hitelprogramok jelentősége óriási, az olcsó forrás multiplikátorként erősíti a gazdaságot.
Úgy fogalmazott: mindenki hozzáteszi, amit tud: a vállalatok, a bankok és a kormány is. Tíz-tizenöt százalékos minimálbér-emelést a vállalatok a recesszió árnyékában nehezen tudnak kigazdálkodni, ennek ellenére – várhatóan november végére – meg kell állapodni „egy érezhető és vállalható béremelésről”, mert kell egy fogódzó a gazdaság számára, a megállapodás segít jövőre „kilábalni a tragédiából”.
Ezt kérik a kormánytól a cégek
A kormánytól a jövőre nézve a vállalkozók azt kérik, hogy folytassa a magyar kkv-k technológiai fejlesztését, a versenyképességük növelését segítő programokat, legyen partner a foglalkoztatáspolitikai eredmények megőrzésében, tovább növelje az energiafüggetlenséget és -hatékonyságot – fejtette ki kérdésünkre Perlusz László.
A vállalkozók jelenleg a legnagyobb problémának a magas inflációt és a bizonytalanságot tartják, a 10 százalék felett fogyasztói árdrágulás „szétzilálja” a gazdaságot. A kiszámíthatatlanság nem csak a háborúk és a járvány oldaláról érte az üzleti világot, a világpiacok átrendeződése már korábban elindult, az első sokkok a nyersanyagárakat és az ellátási láncokat a járvány idején érték – emlékeztetett.
A vállalkozások óvatosan optimisták, a harmadik negyedévben nem romlott tovább a hangulat a VOSZ felmérése alapján, de a megrendelések számában, a fizetőerőben már látszanak a problémák – figyelmeztetett az augusztus–szeptemberi mérésre – a VOSZ Barométerre – hivatkozva.
Demján Sándor hagyatéka
A VOSZ a magyar vállalkozók napjának megünneplését széles körben – ami alatt a magyar GDP-hez hozzájáruló vállalkozók érdemeinek elismerését értik – azért is kezdeményezte idén, mert 35 éves lett a szervezet, illetve ebben az évben lenne 80 éves Demján Sándor, aki húsz évig töltötte be az elnöki tisztséget – hangsúlyozta a főtitkár.
Elnöksége évei alatt a TriGránit első embereként és az ország egyik leggazdagabbjaként ismert nagyvállalkozó nemcsak a vállalkozók napjának megünneplését vezette be, de elvetette az SZKP magjait, illetve 2010-ben, még a választások előtt a VOSZ hat pontját kijelölve megállapodást kötött a későbbi kormánypárttal az azóta meg is valósult egymillió munkahely megteremtéséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.