Átfogóbb törvényi szabályozásban bíznak a követeléskezelők
A hitelezést jelenleg az állami szerepvállalás és a támogatott hitelek, konkrétan a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Kártya tartják fenn, ennek a piacnak is fordulatra van szüksége – jelentette ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke a szervezet csütörtöki konferenciáján. A szakember emlékeztetett, hogy míg 2022-ben kétszámjegyű vállalati hitelállomány bővülés következett be, addig 2023-ban a hitelezés egyértelmű lassulását láthatjuk, elsősorban a magas kamatok és az infláció miatt. Hangsúlyozta, egy támogatott hitelprogram komoly lendületet adna a piacnak.
A nem teljesítő vállalati hitelállomány aránya enyhén mérséklődött, ám az állományon belül emelkedett a 90 napon túli késedelmes hitelportfólió részesedése. A háztartási szektor NPL-rátája az általános moratórium kivezetése óta 4,2 és 4,4 százalék között ingadozik.
Összességében elmondható, hogy sem az általános, sem a célzott moratórium kivezetése nem vezetett a késedelembe esések érdemi növekedéséhez, ehhez azonban a kormányzati kamatstop intézkedések is hozzájárultak
– húzta alá Bódizs, hozzátéve, hogy az elmúlt évek adatai alapján a MAKISZ-tagok által megvásárolt követelések többsége – ha a darabszámot nézzük – nem pénzügyi intézményektől vásárolt, közüzemi vagy telefon-, illetve internetszolgáltatásból ered. A volument természetesen a banki követelések adják, a bankok eladásra szánt csomagjai azonban jelenleg nem mutatnak növekedést. Jelezte, hogy eközben elfogytak a régi devizahitelek, és emiatt szerinte nem valószínű, hogy a mostani hitelállomány akkora késedelmeket termelne ki, mint a devizás termékek. Egyébként létezik emellett egy felhalmozott állomány is, amely a moratóriumok következménye, de messze nem olyan súlyú a probléma, mint ami a devizahitelezés nyomán alakult ki.
A banki követelések számának emelkedése hosszabb távon várható
Szintén elhangzott, hogy máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, melynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. A követelésvásárlók számára ellenkező az irány: közel tízszeres adót kell fizetniük. Ehhez jött az extraprofit adó, 2022-ben a nettó árbevétel 10 százalékára, amit változó feltételekkel, többszöri módosítás után 2023-ban és 2024-ben is fizetniük kell.
Jelenleg kérdéses, hogy ténylegesen mikor lesz kivezetve, ki lesz-e vezetve vagy tartós adóteherként kell vele a jövőben is számolni, esetleg szimplán csak átnevezik, de megmarad
– taglalta Bódizs. Szerinte a kormányzat ezen adók szempontjából hagyományosan együtt kezeli a bankokat a pénzügyi vállalkozásokkal annak ellenére, hogy utóbbiak az emelkedő kamatokból nem profitálnak, miközben a növekvő forrás- és működési költségek terhelik őket. A távközlési piacon alkalmazott megoldást – amely szerint csak 1 milliárd forint felett, sávosan emelkedő, 1–7 százalék extraadót kellett fizetni – a pénzügyi vállalkozások piacán érthetetlen módon nem tette lehetővé a jogalkotó, amellyel különösen nehéz helyzetbe hozta a kisebb szereplőket.
Átfogóbb hazai szabályozást szeretnének a követeléskezelők
2001 novemberében jelent meg az uniós irányelv hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, amely kötelezővé teszi a hazai szabályozás megalkotását. Az irányelv szerint a banki hitelt bárki vásárolhatna majd, mindenféle engedély nélkül, miközben bevezeti a hitelgondozó fogalmát. Ez viszont engedélyhez kötött tevékenység lesz, tehát követelésgondozása, -kezelése nem lesz végezhető közvetlenül a vásárló által.
Hangsúlyozta, hogy az átültetési kötelezettség kapcsán nem az irányelv tartalmát, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk, azaz nem lenne akadálya egy átfogó követeléskezelési törvénynek sem, amit a szakma helyesnek tartana.
A magyar jogalkotás tervezete a minimalista utat követi: csak a banki hitelekre vonatkozik, ezzel párhuzamos szabályozást hoz létre ezen hitelekre és más megvásárolható követelésekre vonatozó jogszabályok között. Bódizs szerint a legnagyobb probléma, hogy a minimalista szabályozással hátrányba kerülnek a külföldiekkel szemben: lesznek vásárlók, akik nem pénzügyi intézmények, ezért nem kell különadót vagy extraprofit adót fizetniük, nem tartoznak a magyar felügyelet alá, ezért sem az MNB, sem a NAIH nem fogja őket Európa egyik legszigorúbb fogyasztó- és adatvédelmi ellenőrzésének, jogszabály-értelmezésének alávetni. „Nem törekszik az egyébként hiányzó magyar szabályok pótlására sem, reméljük, a végleges verzió teljesebb lesz, jegyezte meg. Az irányelvet a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba.”
Évek óta növekszik a követelésállomány, kiugró a szektor jövedelmezősége
Monostori Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője kiemelte, 226, nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozás felügyeletét végzi el a jegybank. Ezen vállalkozások követelésállománya évek óta növekszik, amelyhez minden portfólió típus hozzájárult. Ugyanakkor ha a work-out állományt nézzük, ott volt egy trendforduló 2019 óta: 2020–2021-re 8, majd egy évvel később 5 százalékkal mérséklődött. A szektor eredményességéről elmondta, hogy ugyan 2020-ban volt egy visszaesés, de 2021-re helyreállt a jövedelmezőség, amely 2022-ben ismét csökkent a törvényi tőkekövetelmény megemelkedése következtében. Monostori a készülő magyar jogszabályra rátérve azt mondta, úgy látja, alapvetően jók, bár elismerte, hogy egy új törvény nagyobb rendet tenne.
Több mint egymillió végrehajtási ügy, félmillió NAV-megkeresés
Lupkovics Beáta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2023 májusában kinevezett elnöke arról beszélt, hogy a végrehajtási ügyek száma 2019 és 2023 között több mint 1 milliót tettek ki, ezek 50 százaléka azonban egy éven belül befejeződött, míg a folyamatban lévő ügyek mintegy 29 százalékon állnak. Lázár András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezetője kifejtette, hogy az adóhatóság, mint végrehajtó szerv szerteágazó feladatkörrel rendelkezik, többek között a fizetésképtelenségi eljárásokban történő hitelezői feladatokat, illetve meghatározott cselekmények végrehajtását is ellátja.
2022-ben 500 ezer behajtásra irányuló megkeresés érkezett a NAV-hoz több mint 300 jogcímen, vagyis tavaly év végén 127 ezer ügy volt folyamatban.
Ugyanakkor jelezte, hogy úgy bővült az elmúlt években az adóhatóság feladatköre, hogy közben folyamatosan csökkent a hivatal létszáma. Egyfajta szemléletváltás is jellemzi a NAV-ot, igyekeznek minél ügyfélbarátabbá válni, ennek is az eredménye, hogy a teljes NAV-követelésállomány nominálisan csökkent az elmúlt 2011 és 2021 között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.