Félelmetes rekordot hoznak a magyar gazdaságnak az akkumulátorgyárak

Idén minden gazdasági nehézség ellenére megdől a tavaly született beruházási, foglalkoztatottsági és exportrekord Magyarországon, ez részben az autóipar szárnyalásának is köszönhető – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Győrben. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Nagyvállalati Klub rendezvényén először is napjaink „túlságosan izgalmas”, gyakorta kiszámíthatatlan időszakáról beszélt, a világgazdasági status quo rövid időn belüli kétszeri megbomlásáról. 

– idézte fel, leszögezve, hogy a kormányzat minden nehézség ellenére sem kíván változtatni a munkaalapú társadalmat célként kitűző stratégiáján. 

Kiemelte, hogy sokan a munkanélkülivé váló emberek segélyezését helyezték volna a középpontba, de a kormány ehelyett inkább a munkanélküliség megelőzésére fordították az állami forrásokat, a Versenyképesség-növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program révén segítve a vállalati fejlesztéseket a dolgozók megtartásának fejében.

„A két stratégiai döntés, hogy nem térünk le az útról, hanem a nehéz időszakban is kitartunk mellette, oda jutott, hogy 2022-ben a magyar gazdaság a legsikeresebb évét produkálta” – jelentette ki.

Emlékeztetett rá, hogy tavaly 6,5 milliárd euróval megdőlt a beruházási rekord, az export értéke szintén csúcsot döntött 142 milliárd euróval, és a foglalkoztatottak száma is minden korábbinál magasabb volt 4,3 millió fővel.

Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy ez egyrészt az autóipar szárnyalásának köszönhető, amely ágazat a hazai gazdaság tartóoszlopa, 32-33 százalékos részesedéssel a teljes ipari kibocsátásból. 

Ennek kapcsán érintette a szektor visszafordíthatatlan elektromos átállásának kérdését is, rámutatva, hogy az európai gyártók kiváló autókat tudnak készíteni, azonban megfeledkeztek a hozzájuk szükséges akkumulátorokról, nem épültek ki a megfelelő termelési kapacitások a kontinensen.

– mondta, arra is kitérve, hogy a tíz legnagyobb gyártó között hat kínai, három dél-koreai és egy japán, amelyek a piac mintegy 98 százalékát lefedik. Illetve üdvözölte, hogy Magyarország a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén, és néhány éven belül feljön a második helyre, ami fontos munkahelyvédelmi kérdés is, mivel a hagyományos autóiparban már nem fog kelleni annyi dolgozó, mint eddig.

„Ez a stratégiánk, hogy mi Kelet és Nyugat találkozási pontja legyünk, bejött abból a szempontból, hogy a nagy német autóipari vállalatok és keleti, alapvetően kínai beszállítóik itt adnak randevút egymásnak” – fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy a kérdés nem az, hogy lesznek-e nagy kínai akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol lesznek. 

– sorolta.

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy bizonyos módosításokat eszközöltek a beruházástámogatási programban azért, hogy a cégek még könnyebben hozzáférhessenek ezekhez a forrásokhoz. Az eddigi 120 százalék helyett 100 százalékra vitték le a biztosíték mértékét, és az fokozatosan csökkenthető az idő előrehaladtával. Emellett lejjebb vitték a minimális beruházási értéket is, ezáltal szélesebbre nyitva a pályázásra jogosult vállalatok körét.