Költségvetési Tanács: a megemelt hiánycél mellett is szoros ellenőrzés alatt kell tartani a kiadásokat
A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul vette, hogy a Pénzügyminisztérium közleménye szerint október 3-án a kormány a GDP 5,2 százalékára emelte a 2023. évi ESA- (nemzeti számlák európai rendszere) szemléletű hiánycélját. A cél emelését a pénzforgalmi és eredményszemléletű adatok egyaránt indokolják – közölte a tanács kedden.
A megemelt hiánycél a tanács véleménye szerint tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, ám az új hiánycél mellett is szükséges a kiadások szoros kontrollja.
Az államadósság-mutató az előre jelzettnél alacsonyabb GDP-volumen-növekedés és a megemelt hiánycél ellenére is az év végére az adósságszabálynak megfelelően mérséklődhet a nominális GDP jelentős növekedése következtében – olvasható a jelentésben.
A tanács közölte: az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát az idei módosított költségvetési törvény 3400,2 milliárd forintban állapította meg. Az első félévi hiány – ennek 85,2 százalékát elérve – 2896,0 milliárd forint lett, majd augusztus végére elérte a 3299 milliárd forintot, az előirányzat 97 százalékát.
Az időarányosnál magasabb hiányhoz hozzájárult a költségvetés bevételi oldalán az áfabevétel tervezettnél alacsonyabb teljesítése a fogyasztás-visszaesés nyomán.
A Magyarország számára elkülönített uniós forrásokhoz való hozzáférés korlátozása szintén a pénzforgalmi hiány növekedésének irányába hat, és a tervezett programok támogatásának költségvetési megelőlegezése ellenére fokozza a gazdasági növekedés bizonytalanságát.
A kiadási oldalon több olyan tétel kifizetése történt meg az és első felében – a 13. havi nyugdíj, az otthonfelújítási támogatások elszámolásának áthúzódása 2023-ra, a téli magas energiafogyasztás utáni rezsitámogatás –, amelyek a második fél évben már nem jelentkeznek, illetve rezsitámogatásra várhatóan kisebb kiadást igényel.
Az előirányzottnál magasabb összegben teljesülnek azonban a kamatkiadások, és – a pótlólagos nyugdíjemelés szükségességére tekintettel – a nyugdíjkiadások, illetve az emeléssel érintett egyéb ellátások.
A tanács megállapította: a hazai és az európai gazdasági helyzetet 2023-ban elsősorban az energiaválság utóhatásai és az elhúzódó orosz–ukrán háború befolyásolják. Ezek a negatív tényezők a magyar gazdaságot földrajzi közelsége és energiapiaci kitettsége következtében különösen erősen érintették a koronavírus-járvány utáni gyors helyreállást követően.
Az év első felében 1,7 százalékkal csökkent a hazai GDP volumene az egy évvel korábbihoz képest.
A tanács véleménye szerint a gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, azonban a GDP éves változása nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket.
A gazdasági növekedés megtorpanásának fő oka a belső kereslet csökkenése, ami az inflációnak a reálkereseteket csökkentő hatásából és a gazdasági kilátások bizonytalanságából ered. A gazdasági növekedés fenntartható újraindulásának feltétele tehát az infláció tartós csökkentése.
Ugyanakkor a tanács megállapítja, hogy a munkaerőpiac erős: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszintű, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az EU-ban.
A gazdasági növekedés és a beruházások szempontjából kiemelt fontosságú, hogy Magyarország mihamarabb hozzáférjen a részére elkülönített uniós kohéziós és helyreállítási forráskerethez
– tették hozzá.
A tanács megállapította, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a 2022. év végi 73,9 százalékról az idei első fél év végére 75 százalékra emelkedett a magas pénzforgalmi hiány következtében.
Az év első felére koncentrálódó pénzforgalmi hiány az eredményszemléletű deficitet is jelentősen megemelte: 2023 első fél évében a KSH adatai szerint az ESA-deficit a féléves GDP 6,3 százalékát tette ki.
A második fél évben a hiány növekedése – előreláthatóan – ugyan számottevően alacsonyabb lesz az első félévi mértéknél, de a költségvetési folyamatok ezzel együtt az eredetinél magasabb hiány felé mutatnak.
A KT összegzése szerint valósággá váltak a tanács által a 2023-as költségvetési tervezés véleményezése során jelzett makrogazdasági kockázatok. Ezek következtében az év eltelt időszakában a folyamatok a bevételi oldalon az időarányos céloktól elmaradó teljesítést, a kiadási oldalon pedig jelentős túlteljesítést mutatnak.
A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Az új intézkedések kidolgozása során tekintettel kell lenni arra, hogy azok ne okozzák a fogyasztói árak emelkedését, mert az infláció letörése a hosszú távú költségvetési egyensúly fontos feltétele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.