Meglepetéseket tartogat az új adócsomag: a változások több ezer magyar vállalkozást érinthetnek

A Világgazdaság kérésére a Niveus Consulting Group összefoglalta az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus partnere kiemelte, hogy a tervezet tartogat meglepetéseket, és egyes ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehet.

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a globális minimumadót érinti: Bagdi szerint ez a több mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon mintegy 2-3 ezer vállalkozásra vonatkozhat és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.

A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. 

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző társaságok kedvezményeket kapnának, ám egyúttal a tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen 

• a társasági adót, 
• a helyi iparűzési adót, 
• az energiaellátók jövedelemadóját, 
• és az innovációs járulékot.

Kisvállalati adó (kiva)

A kiva-törvény tervezett módosítása szintén jelentősnek tekinthető – emelte ki Bagdi Lajos, miután megnyílik a lehetőség a kisvállalati adózást folytató cégek átstrukturálására. A jelenlegi szabályok alapján a kiva szerint adózó társaságok nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva alapján történő adózás lehetőségét, ráadásul két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomagban azonban bevezetnének egy kivételt, és egy szűk körben mégis lehetővé tennék a kivás vállalkozások egyesülését, szétválását, azaz ezek a cégek nem esnének ki automatikusan a kivából. 

Általános forgalmi adó (áfa)

A Niveus Consulting Group szerint az Általános forgalmi adó (áfa)-szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.

Még 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai: jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.

Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. 

Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint szintén onnan nyújt elektronikus úton szolgáltatást, az eddigi szabályok alapján egyrészt be kell jelentkeznie az OSS-rendszerbe, másrészt magyar áfával számláznia. Azonban ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén az alanyi adómentesség alkalmazását.

Ennek az intézkedésnek Bagdi szerint az a jelentősége, hogy

Érdekességképpen a Niveus kiemelte, hogy a tervezetből hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra), holott erről már korábban voltak hírek.

A másik említésre méltó hír az, hogy bekerült a törvénybe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezés, pedig az elindításának határidejét már többször is módosították, a jelenlegi céldátuma így 2024. január 1.

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

A jogszabálytervezetben kezelték az amerikai–magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban (például az Egyesült Államok) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban (pl. Amerika) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Fontos adminisztratív könnyítés továbbá, hogy főszabály szerint a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz. 

Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz.

Jelentősebb változás még, hogy 

• az előadói, 
• művészeti és 
• sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni. 

A kifizetés időpontjától függetlenül, ha a személy olyan jövedelmet szerez, amelynek kifizetése, juttatása olyan időszakra történik, amikor a társadalombiztosítási jogviszony fenn állt, az szociális hozzájárulási adóalapot fog képezni.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem Európai Gazdasági Térségbe tartozó állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től. 

Adózás rendjéről szóló törvény

A havi adó- és járulékbevallásban az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az ezen tagállam által kiadott adóazonosító számot, illetve a részére fizetett különféle jogdíjak összegét is fel kell tüntetni.

Kedvező, hogy végelszámolás kapcsán az utólagos adómegállapításra észrevétel tehető, ennek határideje 8 nap. Továbbá, a változás bejegyzését követően akkor is az általános eljárási szabályok alkalmazandók (feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor), amennyiben az eljárás megszüntetéséről a cégbíróság dönt (ez eddig kizárólag az adózó esetében állt fenn).

Az állami adó- és vámhatóság a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat közzé tenné (ezt eddig a kormány végezte), másrészt az általános fogalmi adó bevallási kötelezettségének teljesítésében az áfa szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködne.

Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne, az 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).

Kötelező visszaváltási rendszer (Deposit Refund System, DRS)

A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (Mohu) szembeni kötelezettséget (50 forint/darab) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni. 

Ágazati különadókat érintő változások

2024. január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

Nem lehet egyúttal tudni, hogy mi lesz a reklámadó sorsa (ugyanis ez csak 2023 végéig van rendezve azzal, hogy az adó mértéke 0 százalék). Sajtóhírek szerint a kormányzat egyeztetéseket folytat azzal összefüggésben, hogy ez az adó továbbra se kerüljön kivetésre.