A Magyar Nemzeti Bank feladata, hogy a hazai pénzügyi rendszeren belül meghatározza és megvalósítsa a monetáris politikát, védje a magyar fizetőeszközt az inflációval és a külső támadásokkal szemben, valamint biztosítsa az adott gazdasági helyzetben optimális kamatpolitikát – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésben.
A tárcavezető kiemelte: habár ezt a feladatát független szervezetként végzi a jegybank, maga is betagozódik az államigazgatás szervezeti rendszerébe, ezért szükségesnek érzi a kormány álláspontjának kifejtését a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban.
A magyar gazdaság több sokkhatást volt kénytelen elszenvedni az utóbbi években
– tette hozzá.
Ezek közül a legutóbbi és legjelentősebb az orosz–ukrán háború, az arra válaszul adott gazdasági szankciók, az energiaár-robbanás , majd a rekordmagas infláció. Varga kiemelte:
ma már az Európai Unión belül is egyre szélesebb kör osztja az általunk kezdetektől megfogalmazott álláspontot, miszerint a szankciók súlyosan ártanak az európai gazdaságnak.
A tárcavezető elmondta: ezek a szankciók hirtelen és mélyen beavatkoznak hosszú idő alatt kialakult piaci folyamatokba, ezért törvényszerű, hogy rendszerszintű zavarokat okoznak. Ennek következtében az energiahiány miatt felpörgött infláció a legfájóbb pontja, ez pedig Magyarországot különös mértékben sújtotta.
Ez pedig – nem csak itthon – különleges helyzetet teremtett. Tavaly számos uniós tagállam jegybankja zárt súlyos veszteséggel: Belgium, Hollandia, Lengyelország, Németország, sőt az Európai Központi Bank is negatívon zárt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Az viszont magyar gyakorlat, hogy a hatályos törvény szerint a költségvetésnek öt éven belül át kell vállalni a jegybank veszteségét.
Rögzítsük azonban, hogy a jegybank működését és feladatának ellátást – melyek közül a legfontosabb az infláció kezelése – nem befolyásolja a saját tőke összege – hangsúlyozta beszédében, hozzátéve:
a magyar gyakorlat lényegesen eltér az unióstól, ahol többnyire nincs szabályozva a jegybanki veszteség költségvetési kezelése.
A mai háborús helyzetben egyik alapvető célunk a hiány leszorítása, a költségvetési fegyelem fenntartása. Ezért a kormány egyeztetéseket folytatott az MNB-vel – fejtette ki a pénzügyminiszter.
A módosítási javaslat lényege, hogy a jegybank veszteségét – hasonló nemzetközi példák alapján – nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem szembe kell állítani a középtávon várható nyereséggel.
Ezt a szabályt többek között Horvátország alkalmazza, akik 2020-ban álltak át erre a rendszerre. Kifejtette: a jegybanktörvény jelenlegi módosításának kidolgozásánál a horvát törvény mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) vonatkozó kritériumából indultak ki.
Varga Mihály a Világgazdaságnak: nem nyúlunk bele a költségvetési folyamatokbaA jelenlegi költségvetési folyamatok nem indokolják, hogy a kormány bevételnövelő intézkedésről döntsön – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Varga Mihály pénzügyminiszter egy rendezvényen, miután a szaktárca bejelentette, hogy megemeli az idei hiánycélt. A tárcavezető szerint a miniszterelnök mindenkit irányba állított múlt héten, amikor megfogalmazta a kabinet gazdaságpolitikai céljait. |
Utóbbival előzetesen egyeztettek, és az EKB elfogadta elképzelésüket. A módosítások elfogadása esetén 2024 január elsején a költségvetéssel egyidőben léphetnek hatályba az új szabályok.
Varga Mihály kiemelte:
a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a büdzsé 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.