A megnövekedett költségvetési hiányok és adósságszintek kezelésére újfajta gyakorlatnak kell kialakulnia az Európai Unióban, ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy az Európai Bizottság a nemzeti szuverenitás újabb elemeit vegye át, vonja el a tagállamoktól – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Luxembourgban.
Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: más országokkal együtt Magyarország is vissza akarja állítani gazdaságát arra a stabil növekedési pályára, amelyen a koronavírus-járványt megelőző időszakban volt.
Ezért is alapvető kérdés, hogy a jogkörök kihez kerülnek, valamint az, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányok határozzák meg, ne pedig az uniós bizottság, illetve egyéni alkuk vagy más preferenciák – húzta alá a pénzügyminiszter.
Elmondta: a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni hivatott új rendszer ürügy lenne az Európai Bizottságnak, hogy még erőteljesebben szóljon bele a tagállamok költségvetési politikájába, emellett – mint kiemelte – sérülhet az egyenlő bánásmód elve is.
Az ilyen módosításokra vonatkozó tervek az európai egység köntösébe vannak bújtatva, de valójában az a céljuk, hogy elvegyék a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit
– fogalmazott.
Varga Mihály: az Egyesült Államok visszavetette az unió versenyképességétVarga Mihály szerint az orosz–ukrán háború tavalyi eszkalációjának egyik legnagyobb nyertese az amerikai gazdaság. Ráadásul az Egyesült Államok friss jogszabálya hátrányos helyzetbe hozza Európa gazdaságát. A magyar gazdaság pedig akkor bővülhet lendületesen, ha a két térség együttműködik. |
Magyarország elkötelezett az európai együttműködés mellett, de a nemzeti szuverenitást, gazdasági önrendelkezésünket nem kívánja feladni – jelentette ki. A reform elfogadásának sürgetése nem mehet a szabályok kidolgozottságának és ezáltal a tagállamok érdekeinek rovására – hívta fel a figyelmet. A tárcavezető elmondta: ebben a kérdésben északi-déli megosztottság is van, az északiak több szigort, a déliek több rugalmasságot akarnak. Magyarország egy átgondolt, mindenki számára elfogadható rendszer kidolgozásában érdekelt – fejtette ki.
Fontosnak nevezte továbbá, hogy a tagországok érdekei érvényesülhessenek, és a gazdasági kormányzásban minél inkább a gazdasági növekedési pályák kialakítása, a célszerű és arányos adósságkezelés érvényesüljön. Közölte:
ha valóban egy adósságközpontú reformcsomag kerül az asztalra, az Magyarországnak jó hír.
Ha ugyanis ebben az évben is sikerül kezelnie a korábbi időszakról áthúzódó magas energiának okozta magasabb inflációt, akkor jó esély van arra, hogy a jövő évi hiányszintet a magyar kormány tartani tudja, ami a GDP 2,9 százalékát tenné ki.
Varga Mihály kijelentette továbbá:
lehetővé kell tenni, különösen az Ukrajna szomszédságában fekvő országok számára, hogy a megnövekedett kiadásokat valamilyen formában le tudják vonni, el tudják számolni a hiányukból, beleértve a határvédelmi költségek elszámolhatóságát is.
A kerítés megépítése óta Magyarország ez idáig 650 milliárd forintot költött a határvédelemre, és ehhez „nagyon szerény” hozzájárulást kapott csak az Európai Bizottságtól – emlékeztetett.
A helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) értékelésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, folynak azok az egyeztetések, amelyek alapján Magyarország közelebb tud kerülni ahhoz, hogy a neki jogosan járó támogatásokat megkapja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.