A felmérésbe részt vevő 221 kis- és közepes vállalkozói szenior vezető véleménye alapján a női vezetőknek többet kell teljesíteniük az elismerésért, mint férfi társaiknak, mégis az Eurostat adatai alapján óránként 17,3 százalékkal kevesebbet keresnek Magyarországon.
Fotó: Shutterstock
A kutatásban a MVÜK Női Vezető Klubja tagvállalatainak vezetőit és – Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója támogatásával – az adatbázisukban szereplő 100 millió forint éves árbevételű cégek vezetőinek véleményét kérdezte meg. A kutatás résztvevőinek 69 százaléka nő, 31 százaléka férfi volt, a csapat mintegy fele több mint 15 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik, átlagéletkoruk 49 év.
Az elmúlt három évben a vállalatok nagy részében alig változott a női vezetők aránya, pedig a válaszadó vezetők 55 százaléka egyetért azzal, hogy a nők szerepvállalása a vezetésben konkrét üzleti haszonnal jár. Az online kérdőívet kitöltő nők 66 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy többet kell tennie a szakmai előmenetelhez, mint férfi társaiknak. Kevés még számukra a női vezetői minta, ezért sokszor férfias vonások jelennek meg a viselkedésükben.
Mindennek a kulcsa az önismeret
„A 21. század kulcsszava – s ez a vezetőknél még hatványozottabban igaz – az önismeret. Abból kiindulva ugyanis el tudunk indulni az önfejlesztésben, az önbizalom és az önbecsülés erősítésében. Azt látom, hogy a női vezetők nagy részének komoly önbizalom és önbecsülés erősítésre van szüksége.” – fogalmazta meg több hosszú év alatt szerzett tapasztalatát érdeklődésünkre Dintsér Andrea, a MVÜK Női Vezetői Klub vezetője. – „Ahhoz, hogy tudjuk és elhiggyük magunkról, hogy kik vagyunk, mit tudunk és mit értünk el, néha álljunk meg és nézzünk vissza. Értékeljük mindazt, amit már letettünk az asztalra. Ha sikert érünk el, sokszor csak tudomásul vesszük és megyünk tovább, pedig élvezni kellene az eredményeinket.”
Fotó: MVÜK Női Vezetői Klub
Arra a kérdésünkre, hogy egy férfi vezető hogyan képes ezeken a stációkon túllépni, vagy egyáltalán nincs szüksége hasonlókra a szakember elmondta:
nemtől függetlenül, ha egy vezető nem stabil, nincs önismerete, önbecsülése és önbizalma, ugyanúgy nehéz számára a mindennapos munkájában megfelelni.
Dintsér Andrea példaként egy női vezetőt említett, aki a klub tagja, s 20 évvel ezelőtt elkezdett egy férfias szektorban – a logisztikában – céget építeni. Egy mobiltelefonnal kezdte ma pedig 2 milliárdos forgalmat bonyolít a cége. Mára jutott el odáig, hogy elhiszi, hogy ő egy sikeres nő és meg kell mutatni másoknak is, hogyan jutott idáig. Brandet váltott, láthatóan kivirult. Amikor arról faggattam a Női Vezetői Klub vezetőjét, hogy vajon mi lehet a hölgynek titka, csak annyit mondott: a végtelen és elképesztő szakmai alázat, tudás, tapasztalat és az emberek szeretete.
„A mi viszonylag szűrt női vezetői közegünkben mindig látom a progresszív gondolkodást, előre tekintünk. A pandémia alatt sem süppedtünk bele a válságba, hanem azon dolgoztunk, hogyan lépjünk tovább. Füredi Júlia legfrissebb könyvében fogalmazta meg az esszenciáját a vezető elengedhetetlen tulajdonságának: Az váljon vezetővé, aki szeret emberekkel foglalkozni!”
Még mindig hiányzik a nők iránti bizalom az előléptetéseknél
A felmérés szerint a női vezetők még mindig hátrányos helyzetűnek számítanak nemcsak globálisan, de hazánkban is, amit több mutatószám igazol. A felmérésben a válaszadó kis- és középvállalkozások harmadában 25 százaléknál alacsonyabb a női vezetők aránya, további egyharmaduk esetében 25–50 százalékos ez az arány.
„A teljes hazai cégállomány csupán 17 százalékában van tisztán női vezetés, és 40 százalékában vegyes vezetés. Ez az arány az elmúlt években nem változott számottevően. Pedig statisztikák szerint a vegyes vezetésű vállalkozások üzletileg stabilabbak a tisztán férfiak által vezetett cégeknél” – osztotta meg Csorbai Hajnalka a kutatás eredményeit alátámasztva.
A felmérés szerint a válaszadó cégek 61 százalékában nem változott a női vezetők aránya az elmúlt három évben. Reményt keltő, hogy 24 százalékuknál növekedés történt e téren. Annak ellenére, hogy nőtt a női vezetők részvétele a döntéshozatalban, a vállalatok döntő többségét még mindig férfiak irányítják.
A társadalom és a gazdasági szereplők számos tradicionális, kulturális ok, prekoncepció és sztereotípia miatt akadályozhatják a nőket a vezetői szint elérésében.
A munkaerőpiacon a nők számos helyzetben még mindig több kihívással szembesülnek, mint a férfiak.
„Egy adott pozícióban egy férfitól 80 százalék, amit elvárhatok, addig egy nőtől 100-110 százalék, mert sokkal rosszabb helyzetből indulnak, és emiatt a nők sokkal többet tesznek bele” – mondta egy férfi vezető az anonim fókuszcsoportos kutatásban.
A válaszadók 68 százaléka szerint még mindig eltérő társadalmi megítélés alá esnek a férfi és női vezetők, döntéseik és azok következményei. A válaszadó nők 55 százaléka, míg a férfiaknak csupán 24 százaléka gondolja úgy, hogy az üzleti megbeszéléseken a nők hangját legtöbbször nem is hallják meg. Amikor néhány perc múlva ugyanaz elhangzik egy férfitől, mindenki hangosan elismeri a hozzászólást. A felmérés eredményei azt is tükrözik, hogy a női vezetőknek többet kell tenniük az elismerésért, mint férfi társaiknak.
