Hiába dolgoznak többet, mégis a nyugdíjasok körében a legmagasabb az elszegényedés
A tavalyi népszámlálási adatok alapján a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent a korábbi cenzus adataihoz képest – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár elemzéséből.
Fotó: Shutterstock
Az eltelt évtizedben nem csak demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 év felettieket mind-mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkaerőpiacon.
A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő, hogy a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány 2011-ben – figyelembevéve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt.
A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest.
„A nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére. Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát” – mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Csökkent a különbség az idősek és az aktív korúak átlagos jövedelmi szintje közöttTavaly 51 százalékra emelkedett az átlagos ellátás és a nettó átlagkereset aránya. |
Hozzátette: tapasztalataik szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az idő előrehaladtával kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi tervezés.
Ezért már egészen fiatalon tenni kellene azért, hogy méltósággal és biztonsággal éljék meg az időskort, ezzel is csökkentve az anyagi nehézségek kockázatát az idősebb korban.
A KSH adatai szerint a 30 és 59 évesek között sokkal egyenlőbb és magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék, a 2011. évi népszámlálás adataival összevetve.
Fotó: Shutterstock
Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján, tavaly Magyarországon kifejezetten magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék). Míg ezen értékek a 18-24 éves és a 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt. A teljes lakossághoz viszonyítva a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb, míg 50-64 év között és afelett már 18-22,5 százalék volt a kitettség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.