Itt a dráma: majdnem minden tizedik magyar a szegénységi küszöb alatt élt tavaly
Idén is közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a Háztartások életszínvonala című kiadványát, amely azóta, hogy nem közli a létminimum-számításokat, minden év novemberében, egy év késéssel mutatja be a magyar háztartások anyagi helyzetét.
A részletes adatokból az derül ki, hogy miközben az éves nettó jövedelem (16,9 százalékos növekedés mellett) 2 millió 245 ezer forintot tett ki, és reálértéken is (2 százalékponttal) emelkedett, addig a szegénységnek és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya ugyancsak nőtt, ha minimálisan is (1,2 százalékkal). A közel kétmilliós szám azonban még mindig jóval kedvezőbb, mint egy szűk évtizede, amikor 3,5 millióan voltak a szegénység kockázatának kitéve.
A KSH szerint a szegénységi küszöb havi összege az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az egy évvel korábbi 125 ezerről 145 ezerre, a két felnőttel és két gyermekkel rendelkező háztartások esetében pedig 263 ezerről 305 ezer forintra emelkedett. Tulajdonképpen ezek az összegek feleltethetők meg a korábbi létminimumnak szintjének.
Gyakorlatilag minden tizedik magyar tartozott ide: a szegénységi küszöb alatt élők száma 1 millió 232 ezer fő volt, 76 ezer fővel több, mint 2021-ben. 2022-ben 981 ezer volt a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők száma, az előző évinél 29 ezer fővel több.
Az anyagi és szociális depriváció mérésére használt 13 tétel közül a legtöbb embert az egyhetes üdülés hiánya érintette, a lakosság 43,9 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy hétre elutazzon pihenés céljából
– állapítja meg a kiadvány, hozzátéve, évről évre kevesebben, de a magyar lakosság még mindig közel egyharmada él olyan háztartásban, ahol nem tudnak egy – a havi szegénységi küszöbnek, azaz 125 ezer forintnak megfelelő – egyszeri váratlan kiadást finanszírozni. Ennek ellenére 2022-ben az előző évhez képest 10,3 százalékról 9,6 százalékra csökkent a lakással kapcsolatos fizetési hátralékkal rendelkezők aránya. A KSH az energiaárak növekedésével magyarázza, hogy 4,7 százalékról 8,0 százalékra nőtt viszont azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.
Így nőtt az egyenlőtlenség
A statisztikai hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség vizsgálatánál széles körben alkalmazott Gini-együttható és az S80/S20-mutató esetében is emelkedett az index, ami az egyenlőtlenség növekedésére utal. Az előbbi azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, az utóbbi a legalsó és a legfelső ötöd közti jövedelemkülönbséget mutatja. Minél magasabb a mutatók értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség. A Gini-együttható 27,7-ről 29,0-re, az S80/S20-mutató 4,0-ról 4,5-re nőtt. Ezzel együtt Magyarország továbbra is a közepesen egyenlőtlen európai országok közé tartozik a KSH szerint.
Romániában és Németországban is többen vannak kitéve a szegénység kockázatának
2021-ben az uniós népesség 21,6 százalékát, összesen 95,3 millió embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A legnagyobb arányban Csehországban (11,8 százalék), Szlovéniában (13,3 százalék), valamint Lengyelországban (15,9 százalék), a legkisebb arányban pedig Romániában (34,4 százalék) Bulgáriában (32,2 százalék) és Görögországban (26,3 százalék) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek.
Magyarország 2021. évi, 18,4 százalékos mutatója a 10. legalacsonyabb az unióban.
Az egyes szegénységi dimenziókat tekintve a jövedelmi szegénységben élők aránya Csehországban volt a legalacsonyabb (10,1 százalék), a legmagasabb pedig Bulgáriában (22,9 százalék). Az indikátor uniós átlaga 16,5 százalék volt. A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők hányada szintén Csehországban (2,2 százalék) volt a legalacsonyabb, Romániában (27,9 százalék) a legmagasabb. Ennek a mutatónak az uniós átlaga 8,3 százalék volt. A munkaszegénység Luxemburgban volt a legkisebb, ott a lakosság 3,5 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, a legnagyobb pedig Belgiumban (11,5 százalék). Az uniós átlag ez esetben 8,3 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.