A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett – ezt írta Matolcsy György parlamenti válaszadásában Balassa Péter országgyűlési képviselőnek. A Jobbik politikusa azt kérdezte a jegybank elnökétől, hogy mikor vezeti be hazánk az eurót.
Az MNB vezetője először is emlékeztetett rá, hogy az euró bevezetése vállalt kötelezettségünk. Azzal ugyanis, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, vállalata azt is, hogy be fogja vezetni a közös valutát. Azzal folytatta, hogy nemzetstratégiai cél Magyarország gazdasági fejlettségének folyamatos emelése és az EU átlagos fejlettségi szintjének fokozatos elérése. Ezen az úton az euróbevezetés időzítése akkor tekinthető megfelelőnek, ha annak előnyeit a magyar gazdaság a legnagyobb mértékben tudja kihasználni. Ezzel párhuzamosan pedig minimálisra csökkenthetők a közös valutával járó kockázatok.
Az MNB szándéka, hogy Magyarország megfelelően felkészült, versenyképes gazdaságként csatlakozzon az euróövezethez, úgy, hogy a gazdasági felzárkózás az euróval is folytatható legyen. Matolcsy György ugyanakkor úgy értékelt, hogy a kritériumrendszert figyelembe véve Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén.
Az elmúlt évek magas inflációs környezetében a nominális maastrichti kritériumok teljesítése is nehézségekbe ütközik. Az inflációnk magasabb, és a hosszú hozamaink is meghaladják az aktuális értékhatárokat
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor a jegybank elnöke arra is rámutatott, hogy az euró bevezetése során minden ország más-más gazdasági átváltozásokkal szembesül, ezért a közös uniós valuta költség-haszon mérlegét az adott ország jellemzőit figyelembe véve célszerű felmérni, amelyek alapján meghatározható az eurózónához való csatlakozás megfelelő időzítése. Erre való tekintettel pedig nem érdemes más állam, például a román időzítését figyelembe venni a magyar csatlakozási menetrend kapcsán, mivel ez az optimálistól eltérő döntést szülhet.
A korábbi országtapasztalatok ugyanis vegyesek: egyes, az eurózónába gyorsan belépő országok nem voltak képesek tartósan tovább emelni relatív fejlettségüket a zónán belül. Szlovákia vagy a mediterrán országok intő példát jelentenek. Ezzel szemben a balti országok megfelelő kivárással és kellő felkészültséggel az euróval is sikeres gazdasági felzárkózást tudtak produkálni.
Nincs tehát egyértelmű bizonyíték arra, hogy az euró bevezetése gazdasági konvergenciával jár. Az csak akkor következik be, ha éretten lépünk be a zónába
– húzta alá az MNB elnöke.
A jegybank álláspontját összefoglalva leszögezte, hogy elkötelezettek az euró mellett, és megfelelő gazdaságpolitikával már középtávon elérhető az euró sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint. Ez az EU átlagos fejlettségének 90 százaléka. Itt fontos jelezni, hogy pénzügyi értelemben a középtáv fogalma egy-öt évet jelent, tehát Matolcsy György szerint akár 2030 előtt előállhat az ideális helyzet a magyar euróhoz.
Matolcsy György megírta, milyen jövő vár MagyarországraA Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország az elmúlt években elvesztette a jövőképét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.