Információink szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részvételével tartják meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki fordulóját, ahol ismét a jövő évi minimálbér mértékéről és annak decemberre történő előrehozásáról tárgyalnak a felek. Mivel általában államtitkári szinten van képviselve a kormányzat ezeken az egyeztetéseken, a miniszter jelenléte arra utal, hogy nagyon közel lehet a megegyezés a szakszervezetek és a munkaadók között.
Annak ellenére, hogy egyébként mindkét oldalon van olyan szereplő, aki ódzkodik a megállapodás aláírásától. Az eddigi egyeztetéseken a minimálbér esetében 15, a garantált bérminimum esetében pedig 10 százalékos emelésre vonatkozó javaslatok hangzottak el, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint azonban legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emelésre lenne szükség, a 10 százalékos emelés tervét nem tartja elfogadhatónak. Ráadásul a konföderáció a szakmunkás-minimálbér megszüntetését sem támogatja. Ugyanakkor egyáltalán nem előzmény nélküli, ha a MASZSZ nem írja alá a megállapodást, erre korábban nemegyszer volt példa.
A vállalkozói oldalon a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodik leginkább ahhoz, hogy meg kell várni a harmadik negyedéves GDP-adatokat, és azok alapján kell dönteni a jövő évi mértékekről. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke lapunknak ennek kapcsán korábban úgy nyilatkozott, ha idén recesszióba kerül a magyar gazdaság, akkor „az felülírja az eddigi tárgyalásokat is”.
Ezzel együtt úgy tudjuk, nem zárható ki, hogy akár már holnap, csütörtökön aláírják a megállapodást a felek.
Mindez azért is lenne sietős a vállalkozóknak, mert a megállapodás részeként már decemberben az emelt összegű minimálbért kaphatnák meg a munkavállalók. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy hete az M1 csatornán beszélt először arról, hogy a kormány nem támogatja az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás ötletét, mivel az a legkevésbé a leginkább rászorulókon segítene. Az államtitkár szerint a kormány számára is elfogadható forgatókönyv lenne.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott, arról is döntöttek, hogy 2027-ig fokozatosan összezáródik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, továbbá ez idő alatt kidolgozzák az ágazati bértarifarendszert.
Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezren kapják, miközben a garantált bérminimumot mintegy 700 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ezt a visszásságot küszöbölné ki a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásáról, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifarendszer váltaná ki.
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2023. december elsejével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.