Szuverenitásvédelmi törvény: itt vannak a javaslat részletei
A szuverenitásvédelmi törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja azokat a politikusokat, akik a választási kampányukhoz külföldről fogadnak el támogatást. A tegnap benyújtott jogszabálycsomag a büntető törvénykönyv (Btk.) mellett az Alaptörvényt is módosítja.
Sarkalatos törvényként fogadhatják el a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek. A jogszabály célja, hogy külföldi szervezetek ne avatkozhassanak be a magyarországi választásokba. Ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor az már érvényes és hatályos lesz a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokon.
A Btk.-ba a „választói akarat tiltott befolyásolása” néven kerül bele az a törvényi tényállás, ami lehetőséget ad a választásokon részt vevő tisztségviselők börtönbüntetésére, ha a kampányukat külföldről származó pénzből finanszírozzák – írta meg a Magyar Nemzet.
A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
– áll a törvényjavaslatban. A törvény emellett azt is tartalmazza, hogy aki ezt a bűncselekményt elköveti, azt el kell tiltani attól, hogy pártban vagy civil szervezetben vezető tisztséget vállaljon. A törvényjavaslat szerint a választói akarat tiltott befolyásolását országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és az európai parlamenti választáson induló jelöltek is megvalósíthatják.
Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Más intézkedések mellett a tegnap benyújtott javaslat tartalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását is. Ez egy alaptörvényi szinten szabályozott szervezet lenne, amely feltérképezi a külföldi befolyást a magyar politikai élet tagjaira. Ennek körében a hivatal vizsgálhatja
az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket.
Lényegében ennek a szervnek a dolga lesz, hogy megtalálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi pénzből próbálják meg befolyásolni a magyar választói akaratot.
Emellett a Szuverenitásvédelmi Hivatal eseti és éves jelentéseket készít, jogsértés estén tájékoztatja az illetékes hatóságokat, elemzi más országok törvényeit és jog-összehasonlító munkát folytat, valamint konferenciákat szervez és javaslatokat tesz a kormánynak.
A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Információs Központ segíteni fogja a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját a jogsértések feltárásában, vagyis az új szerv működését titkosszolgálati tevékenységgel támogatják.
A hivatal tevékenységét alaptörvényi szinten betonozhatja be az Országgyűlés, hiszen a létrehozásáról szóló törvényjavaslat az alaptörvény módosítását indítványozza. Magyarország Alaptörvényét a következő bekezdéssel egészíthetik ki:
Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.