Visszaadhatnak valamit a magyar cégek a profitjukból: brutális lehet a bérnövekedés jövőre

Érdekes jelenségek ütötték fel a fejüket az elmúlt egy évben, különösen azóta, hogy brutális drágulásokkal szembesültek a magyar fogyasztók. Egész Európában párját ritkította a profit húzta infláció vagy közkeletű nevén a céges nyerészkedés itthoni megjelenése, ami legfőképpen azért volt fájó, mert a magyarországi vállalatok pont az energiaválság kellős közepén növelték a profitjukat, akkor, amikor idehaza végig 20 százalék fölött tanyázott az infláció. Csak ez az egy hatás a hazai drágulás ötödért felelt. Most pedig legújabban itt van a visszatekintő árazás, azaz a telekommunikációs cégek a múltbéli költségnövekedésük alapján emelnek árat, holott ezt már az infláció a legkevésbé indokolná. Ám most úgy tűnik, hogy a vállalatok az indokolatlan áremeléseikből végre visszaadhatnak valamit a bérből és fizetésből élőknek.

– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, miután a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalásokon egyre inkább körvonalazódik, hogy miképp alakulhat a legkisebb bérek növekedése, ami az elmúlt évekhez hasonlóan a teljes bérdinamikát is meghatározza.

Bár sok részletkérdés vár még tisztázásra, és a munkaadók is megvárnák a november közepét, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi a harmadik negyedéves GDP-adatokat, a minimálbér 15 százalékos emelése szinte már eldőlt, egyedül a garantált bérminimum 10 százalékos emelése bizonytalan, de így az átlagos két számjegyű emelés a két bérelem vonatkozásában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint is összejöhet.

Ugyanígy érvelt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is, aki a legutóbbi kamatdöntést követően arról beszélt, hogy emiatt magasabb infláció sem várható, legfeljebb a cégek árazási szerkezete fog megváltozni.

– mondta a jegybankár. Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében az idei 13,4–13,7 százalék után jövőre is 10,0–11,2 százalék közötti, tehát két számjegyű bérnövekedéssel kalkulál, ha csak a versenyszférát nézzük, ott is átlagosan 10 százalék lehet a bruttó keresetek növekedési üteme. Ezzel egyébként ez lehet a harmadik egymást követő év, amikor a vállalatok 10 százalék fölött emelnek a hazai béreken.